A napokban jelent meg az iparfejlesztést célzó Irinyi-terv, amelynek célja, hogy a GDP-n belül 23 százalékról 30-ra emelje fel az ipar arányát. Hogy kívánják ezt megvalósítani?
– Az innovatív iparfejlesztés a célunk. Irinyi János saját korának egyik legkitűnőbb felfedezője volt, aki kémikusként a szabadságharc ideje alatt lőszergyárat irányított, vagyis sok minden benne van ebben a névben. A világ észrevette, hogy ha kiszervezzük az ipart, és csak a szolgáltatásokat hagyjuk meg, az nem sikeres modell. Azt szeretnénk, ha a magyar gazdaság válságálló lenne, nem lennénk támadhatók, sebezhetők, az emberek pedig biztos jövőt látnának maguk előtt.
A magyar ipar most kitett a járműgyártásnak, aminek már érezzük is a hátrányait, mert az év első három hónapjában csökkent a termelés.
– A járműgyártás kimondottan innovatív iparág, sok beszállítót tud bevonni, és a területen sok lehetőségük van a magyar kkv-knak is, de nem függhetünk csak a járműgyártástól. Van néhány iparág, ahol komparatív előnyünk van, vagy megteremthető ez, ilyen a speciális gépgyártás, az egészségipar, az élelmiszeripar, az infokommunikáció, a zöldipar és a honvédelem. Ezeknek a fejlesztésével pont az a célunk, hogy a járműgyártás ciklikusságát kompenzáljuk. A mostani visszaesés a magyar autógyártásban azonban csak szezonális jellegű, hiszen az európai értékesítések jól alakulnak. Három hónapos statisztikákból nem lehet következtetéseket levonni, de a Volkswagen-probléma rávilágított az e-mobilitás fontosságára. Az Irinyi-terv sem csupán a hagyományos fejlesztéseket támogatja, hanem az új technológiákat. Ma már mindenki az internettel, digitálisan dolgozik. Gondolom, a telefonján is legalább 120 hasznos vagy kevésbé hasznos alkalmazás van…
Mint amilyen az Uber, amelyet éppen támad a kormány.
– Az ilyen és hasonló alkalmazásokkal kapcsolatban fel kell készülnünk arra, hogy a világ a változik. Az Ubert kell kifogásolni a közlekedésbiztonság, a személybiztonság vagy a szabálykerülés miatt, de nem lehet ignorálni. A világban új üzleti sémák alakulnak ki, így az Uber negatív vonásait ki kell irtani, de a pozitívakat be kell építeni az életünkbe. A Waze például a legjobb közlekedésirányító eszköz, mert széles körű adatbázisra épül. Fel kell készülnünk a platformgazdaságra, és meg kell találnunk a megfelelő szabályozást, de ezeket fel kell használni mint katapultot, hogy bizonyos vállalatokat még erőteljesebben kimozgassanak a gazdasági térbe.
Milyen technológiákat támogatnak?
– A hagyományos iparágak csak évi 2-5 százalékkal tudnak nőni, az Irinyi-terv azonban az egészségipart, az élelmiszeripart vagy az infokommunikációt is támogatja, ezek gyorsabban bővülhetnek. Az első és legfontosabb cél a hozzáállás megváltoztatása. Ahhoz, hogy erősítsük az újító gondolatokat, új termékeket kell előállítani. A kkv-knak is meg kell érteniük, hogy a digitális társadalom korában élünk, de csak akkor tudunk fejlődni, ha ehhez megfelelő embereket képez a felsőoktatás, és meglesz a szakmunkásháttér. A duális felsőoktatási képzés keretében mi arról is beszélgetünk, hogy egyre több olyan hallgatóra van szükség, aki a végzést, a diplomaszerzést követően nem multinacionális cégnél helyezkedik el, hanem hazai kkv-nál vállal munkát, vagy önálló vállalkozást indít. Pénzügyi lépéseket is tervezünk, nem kimondottan új források bevonásával, mert megfelelő mennyiségű uniós forrás áll rendelkezésre ehhez.
Évente mennyi pénz lesz az Irinyi-tervben, amit be tudnak fecskendeni a gazdaságba?
– A 2014–2020 közötti időszakban a 12 ezermilliárd forint uniós forrás 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítjuk. Az alapgondolat az, hogy évente több mint ezermilliárdot költünk erre. Lényeges, hogy ennek a pénznek egy érezhető hányada egy irányba menjen, az iparfejlesztés felé.
Ehhez költségvetési forrásokat is hozzárendelnek?
– A terv megvalósításához természetesen a szükséges pénzeszközöket fokozatosan rendeljük hozzá, mert először tisztán kell látnunk, hogyan tudjuk a leghatékonyabban felhasználni ezeket az összegeket. Fontosnak tartjuk, hogy a már meglévő források elosztásánál ezek a szempontok érvényesüljenek, mert az Irinyi-tervnek éppen az a lényege, hogy most, amikor a feltételek már megengedik, teremtsük meg gazdaságunk hosszú távú növekedésének hajtóerejét. Az a feladat, hogy ezeket a pénzeket célirányosan használjuk fel. Mindenütt azt szeretnénk érvényesíteni, hogy korszerűbb, nagyobb hozzáadott értékű terméket hozzunk létre. Azokon a területeken avatkozunk be, ahol az államnak nagyobb hatása lehet.
Leginkább a hadiiparra van hatása a kormánynak.
– Több területre van hatásunk. Egy korszerű hadiipar a technológia csúcsa. Azt szeretnénk elérni, hogy legyen korszerű fegyvergyárunk, de autóbuszgyártásban is óriási múltja van Magyarországnak. Ennek a maradványai most is megvannak, és ha megnézzük a magyar autóbusz-felhasználási igényt, akkor látjuk, hogy érdemes hozzárendelni a gyáripari kapacitásokat, ha világszínvonalon tudunk gyártani. A tömegközlekedéshez egyre több elektromos busz kell, és ha Paksra gondolunk, akkor ez megvalósítható.
Hogyan profitálnak majd mindebből a magyar kkv-k? Ők azt mondják, hogy nincs pénzük innovációra.
– Én úgy látom, hogy a jó ötletekre mindig lehet találni pénzt. A kormány tervei szerint ezek a források gyakorlatilag minden egyes termelő vállalat és vállalkozás számára elérhetők lesznek. Terveink szerint a források, támogatások rendszere részben egymásra épülő, részben egymást kiegészítő elemekből áll majd. A kkv-k jelentős hányadában nem azért nem fejlesztenek, mert nincs pénz, hanem mert úri huncutságnak tartják, és nincs szakemberük. Utóbbiak képzése az állam feladata, és az is, hogy értesse meg a kkv-kkal, miért kell fejleszteni. Ehhez mintagyárakat fogunk létrehozni, ahová a kkv-k illetékesei elmehetnek, és láthatják, hogy milyen modern technológiát alkalmazhatnak ők is, ami segíti az iparfejlesztést.
A modern, fejlett gazdaságokban azonban nem az ipar, hanem a szolgáltatások részaránya növekszik.
– Az esetek nagy többségében az Irinyi-terv céljai is átfogók, és nemcsak a klasszikus ipari tevékenységgel foglalkoznak, hanem fejlesztik a mezőgazdaságot és a szolgáltató szektort. Ma már nem érdemes elválasztani ezeket a területeket egymástól. Engem nem fog zavarni, ha nem 30 százalék lesz az ipar aránya 2020-ra, hanem mondjuk csak 28, ha a szolgáltató szektor is gyorsabban nő, mert az infokommunikáció fejlődése például a szolgáltatásoknál gyorsabban jelentkezik. Nem kell kőbe vésni a 30-at, azt kell kőbe vésni, hogy Magyarország hatékony, versenyképes, növekvő gazdaság legyen.
Névjegy
Lepsényi István húsz évig (1995 és 2015 között) a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. ügyvezető igazgatója volt, ahonnan tavaly novemberben a gazdasági tárcához igazolt. A Knorr-Bremsénél egyebek között feladatai közé tartozott a beszállítói hálózat kiépítése és növelése, új termékek gyártása, valamint a kelet-közép-európai hálózat kiépítése. Ezt megelőzően, 1991 és 1994 között a Magyar Suzuki Rt. vezérigazgatója volt. A rendszerváltás előtti időkben az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban dolgozott. Lepsényi gazdasági mérnök, okleveles gépészmérnök.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.