Egyetért-e az iskolák fenntartásának állami átvételével?

Legfeljebb önként
„Sem értelmét, sem okát nem látom annak, hogy az államhoz kerüljenek az alapfokú oktatási intézmények. Semmilyen számítást nem láttam arról, hogy az önkormányzatoknál gazdaságosabban tudná az állam fenntartani és működtetni az iskolákat, ha pedig szigorúbb kontrollt szeretnének, azt megoldhatják tanfelügyeleti rendszerrel. A normatíva a költségeknek alig a felét fedezi, amíg ezen nem változtatnak, nem csoda, hogy több helyen fizetést adni is állandó problémát jelent. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének egyértelmű a véleménye: legfeljebb azt tudjuk támogatni, hogy amelyik önkormányzat nem képes működtetni az iskoláját, adhassa át az államnak. Ez azonban a települések 80 százalékát nem érintené.”
Gémesi György,
a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke

Különbségek
„A közoktatás most is állami feladat. Jelenleg az állam szabályozza a szakmai munkát, a gazdálkodást, biztosítja a forrásokat és ő írja elő, hogy mire lehet használni az iskolaépületeket. Ami változik, az a fenntartás jelenlegi rendszere. Mert elfogadhatatlan, hogy 2011-ben Magyarország egy iskolájában egy diák tanítására csak feleannyi pénz áll rendelkezésre, mint más hazai településen. A normatív alapú intézményfenntartás kudarca tény. Nem arányos, nem átlátható, és nem
képes szavatolni még a munka alapvető feltételeit sem. Az önkormányzatok kivéreztek, ezért változtatni kell. Cselekedni, megteremteni a feladatarányos finanszírozás, az esélyegyenlőség és a minőség működőképes rendszerét, amilyen gyorsan csak lehet.”
Szűcs Lajos,
Pest Megye
Közgyűlésének
elnöke

Helyi sajátosságok
„A Pedagógusok Szakszervezete szerint az oktatásért való állami felelősség törvényi rögzítése nem indokolja az egyes intézmények tényleges állami átvételét. Kivételesen az intézmény állami fenntartásba való vétele akkor indokolt például, ha az önkormányzat az intézmény finanszírozásának nem tud eleget tenni. Ilyenkor kérelmére, átmeneti ideig az állami közbelépés elfogadható. Hasonló a helyzet akkor is, ha az iskola teljesítménye országos mérés, értékelés szerint mélyen az országos átlag alatt van. A Pedagógusok Szakszervezete szerint a közoktatási intézmény akkor tud jól működni, ha szoros kapcsolatban áll a helyi közösséggel, és
figyelembe veszi a település sajátosságait, az ott élők igényeit.”
Galló Istvánné,
a Pedagógusok
Szakszervezetének
elnöke

Állami kötelezettség
„Az elmúlt esztendők tapasztalatai bebizonyították, hogy a fenntartó önkormányzat anyagi helyzetétől függően az oktatási intézmények között igen jelentős különbségek alakultak ki. Álláspontunk az, hogy minden gyermeket azonos színvonalú oktatás illet meg, ez pedig csak nagyobb állami szerepvállalással valósítható meg. Az oktatási intézmények fenntartói jogának átvétele – ami az uralkodó szóhasználat ellenére nem államosítás – biztosítja a lehetőséget arra, hogy az állam eleget tegyen a közoktatás terén minden kötelezettségének. A fenntartói jogot a települések az új önkormányzati törvény hatálybalépése után visszakaphatják, amennyiben szerződésben vállalják az ezzel járó feladatokat.”
Gloviczki Zoltán,
a Nemzeti Erőforrás Minisztérium
közoktatásért
felelős helyettes
államtitkára

Nem ördögtől való
„A PISA-felmérések bizonyítják, hogy a közoktatásban rendkívül nagy lemaradást kell behozni. Az anyagilag rosszul álló kisiskolákból kikerülő gyerekek képtelenek megfelelni a középiskolai követelményeknek, sőt, ezek az intézmények a funkcionális analfabetizmust termelik újra. A kicsi, életképtelen önkormányzatok kötelező alapfeladatként kapták az oktatást, ezt azonban nem tudják jó színvonalon ellátni és finanszírozni. Az államosítás önmagában nem old meg semmit, de nem ördögtől való, hiszen lehetőséget ad egy racionálisabb gazdálkodásra. Ha az önkormányzati feladatok és források egyidejű elvonása történik meg, a költségvetés egyenlege nem romlana, ma azonban ezt még nem lehet a részletek ismerete nélkül megítélni.”
Békesi László,
közgazdász,
volt pénzügyminiszter