A magyar csapat számára vasárnap véget ért a foci-Eb. A válogatott jó szereplése, majd később az olimpia miként hat a közmédia nézettségére?
– Az M4 Sport folyamatosan nézettségi rekordokat döntött. Az Ausztria–Magyarország-mérkőzést a tévénézők fele választotta, a Magyarország–Izland már csaknem kétmillió, a Magyarország–Portugália pedig 2,3 millió főt ültetett a képernyő elé. A Magyarország–Belgium még több embert érdekelt, pontosan 2,796 millió nézőt. Ennek a meccsnek voltak olyan percei, amelyeket hárommilliónál több magyar nézett egy időben. Ezekkel a számokkal az M4 piacvezetővé vált, amire az elmúlt 25 évben nem volt példa. Volt értelme a magyar közmédia megújításának.
Ez mit takar?
– A 2015 óta létező sportcsatornát, az M4-et az Eb és az olimpia idején ezeknek a tematikáknak szenteljük reggeltől estig. Az olimpiai közvetítések során azzal ugrunk szintet, hogy augusztus elejétől elindul az M5, amelyen az olimpiát közvetítjük, majd szeptembertől ismeretterjesztő, edukációs, kulturális tematikus csatornaként működtetjük tovább. Az olimpia során egy időben 12-féle élő tartalmat kapunk, ebből egyet tudunk egyenesben adni. A magyar szempontból legérdekesebb eseményeket az M5-ön is élőben sugározzuk, a többit pedig az M4sport.hu online felületein közvetítjük. A korábbiaknál sokkal több tartalmat kapnak a nézők.
Bő egy hónap múlva kezdődik az olimpia. Már csomagolnak?
– Korábban az olimpiai helyszínen felépített stúdióban vártuk a sportolókat, sportvezetőket, akik elmondták, hogy az előző napon miként érezték magukat a versenyen. Idén nem építünk stúdiót – ez egymilliárdos megtakarítás –, de nagyon sok video-újságírónk lesz a helyszínen, akik azonnal riportot készítenek, és hazaküldik. Körülbelül ötven kollégánk utazik Brazíliába, ami a fele a régebbi stáboknak, de ez pörgősebb munkát és közvetítést eredményez. Így miközben több tartalmat adunk, a nézőkhöz is közelebb kerül az olimpia. Nekem, az online világából jövőnek ez a munkastílus természetes, de a házban dolgozók egy részének ez a szemlélet még nagyon friss. Sokan arra hivatkozva utasítják el a változtatást, hogy mindig így csináltuk. Nos, ez tovább már nem működik. Mi az olimpia kapcsán most arra vállalkozunk, hogy bebizonyítsuk: lehet másképp is csinálni. Abban bízom, hogy az eredmény jobb lesz, mint korábban, és ezt a személetet átültethetjük a közmédia más területeire is.
Mennyibe kerül ez a két nagy sportesemény a közmédiának?
– A labdarúgó-Európa-bajnokság gyártási költsége nettó 250 millió forint, a jogdíj pedig 4,4 millió euró. A riói olimpia és paralimpia gyártási költsége 1,179 milliárd forint, a jogdíj kétmillió euró. Ezeket a költségvetési keretünkből gazdálkodjuk ki.
Az MTVA 2016-ra csomagban eladta televíziós reklámfelületeit az Atmediának, tehát függetlenül attól, hogy miként alakul például a nagy sportesemények közvetítése körüli értékesítés, fix összeget kap. Jó üzlet volt „látatlanban” eladni a reklámértékesítést?
– A csaknem 4,3 milliárd forint bő egymilliárd forinttal meghaladja a teljes tavalyi tévés és rádiós reklámbevételünket, bónusz után pedig a 2015-ös reklámbevételünket kétmilliárd forinttal lépi túl. Amellett, hogy ez jó üzlet volt, ebbe mindkét fél bekalkulálta az Eb-t, illetve az olimpiát.
A nagy sportesemények miatt most erős éve lehet a közmédiának, de közben számos rendezvény közvetítési jogának határideje lejár. Újra versenybe szállnak ezekért?
– Természetesen. A legfontosabb, hogy megszereztük a 2018–2024 közötti olimpiai jogokat a teljes Kárpát-medencei sugárzási jogokkal, magyarul. Ezenkívül is sok nemzetközi sportjog érdekel bennünket, de az is cél, hogy a magyar bajnokságokat a legszélesebb körben hozzuk el a nézőknek, és itt nem csak a futballra gondolok. A közszolgálatiságból fakadóan azokat a sportágakat is bemutatjuk, amelyek egy kereskedelmi sportcsatornának nem érnék meg. Itt nem a sportjogok jelentik a nagy költséget, hanem a gyártás.
A sporttévék piaca már most is telített, és még újabbak jelenhetnek meg. Ezeknek árfelhajtó hatásuk lehet.
– Nem ugyanazon a területen versenyzünk, a kereskedelmi sportcsatornák arra hajtanak, hogy a legfontosabb nemzetközi bajnokságokat közvetítsék.
Mi lesz a Forma–1 közvetítési jogával?
– A Forma–1 jogdíja olyan magas, hogy az kihívást jelent bárkinek. Az MTVA és az M4 számára az F–1 azért fontos, mert a Hungaroring Zrt. egy nagy sorozat egyik szereplője, a magyar futam közvetítésének gyártási költsége és a Forma–1 jogdíja összefügg. Vagyis a magas jogdíj megtérülése üzletileg csak a közmédiában képzelhető el.
Említette, hogy rövidesen elindul az M5. A korábbi sajtóhírek megkérdőjelezték az idei startot, mondván, nem lesz rá forrás. Mégis lesz?
– Egyik feltételezésnek sincs alapja, szeptember közepén elindul az M5, a büdzsét eszerint tervezzük. Más kérdés, hogy ez további költségoptimalizálást igényel, hiszen a bevétel adottság.
Milyen edukációs tartalmak lesznek az új csatornán?
– Az életen át tartó tanulás jegyében mindenkihez szólunk. Lesznek kortalan tematikák, és olyanok is, amelyek kapcsolódnak a szorosan vett iskolai tananyagokhoz. Aztán lesznek olyan témák, amelyek nem tananyag jellegűek, például életmód és kultúra.
Mennyibe kerül az új csatorna éves működése?
– Körülbelül hárommilliárd forintot igényel az M5 működése, amit az MTVA jövő évi, mintegy nyolcvanmilliárd forintos büdzséjéből kell kigazdálkodunk. Jövőre nem lesz Eb és olimpia, de folytatjuk a hatékonyság javítását. Ezt az összeget előteremtjük.
A hatékonyság javítása karcsúsítással is jár?
– Nem kifejezetten létszámcsökkentésre gondolok, bár ilyen minden évben volt, és nincs okunk feltételezni, hogy idén ne lenne. Nagy tartalékokat látok a párhuzamos működések felszámolásában is. A közmédiában még tetten érhető egy berögződés, amellyel nehéz mit kezdeni. Vannak olyan munkatársak, akik egykor beléptek a közmédiához, és szinte jogot formálnak arra, hogy nyugdíjas korukig itt dolgozhassanak. Ha pedig ez nem így alakul, az elképesztő felháborodást szül. Egy kétezer fős nagyvállalatnál bármilyen változtatás, amely egy pár százas cégnél öt embert érint, száz fő életére van hatással, és ez természetesen emberileg nehézségeket okoz. A föntebbi személet egyébként valamelyest érthető, a szervezet is nagyon lomha, nehezen mozdul. Tehát – akár az M5 miatt is – veszünk fel új embereket, miközben lehet, hogy meg is válunk egyesektől.
Már összeállt az új csatorna stábja?
– Most épül fel. Részben a korábbi kulturális szerkesztőségből, de külső inspirációkat is gyűjtünk.
Én nem mindig tudom, hogy melyik adójára kapcsoltam a köztévének. Ön szerint eléggé karakteresek a tévécsatornák?
– Stratégiailag rendben van a tematikák – hír, sport, gyerek, kultúra – más-más csatornán szerepeltetése. Azon dolgoznunk kell, hogy az M2 esti sávjában, a Petőfi TV-n hogyan lehet a fiataloknak valóban értékes műsort adni, de mindenütt, az M1-en és az M4-en is van még javítanivaló. Azon is gondolkodnunk kell, hogy a kulturális és edukációs tartalmaktól megtisztított Dunát hogyan lehet olyan nemzeti főadóvá alakítani, amely intelligensen szórakoztat. Szerintem a Virtuózok című műsorral jó irányba mozdultunk el, az ősszel kezdődő újabb Fölszállott a Páva pedig ezt folytatja. A Duna átalakítását fokozatosan kell végrehajtanunk, mert a csatorna stabil nézőközönségét meg akarjuk őrizni.
Feladata-e a közmédiának, hogy a zenés tehetségkutatókat tartó kereskedelmi tévékkel versenyezzen, például A Dal című vetélkedő megrendezésével?
– A médiatörvény szerint, miközben sok feladatunk van – köztük a hírszolgáltatás, a kultúra ápolása, a határon túliak érdekeinek képviselete –, nem kell a kereskedelmi tévékkel versenyeznünk. A Dal vetélkedő a könnyűzenei szféra közszolgálati értelmű megmozgatására alkalmas. A hazai zenei élet propagálása azonban inspiráló. A kereskedelmi tévék hasonló versenyei a nemzetközi slágereket adják, ezzel nem vállalnak kockázatot. Ez rendben van, nekik a nézettségre kell törekedniük.
Az nem lenne rendjén, ha ezt a közmédia is képviselné. Nekünk ezt másként kell megfognunk, és azt hiszem, eltaláltuk, amikor azt mondtuk, hogy mindenkinek új dallal kell jelentkeznie. A komolyzenében jó példa a minőségi szórakoztatásra a Virtuózok. Ez magyar formátum, ehhez fogható műsor esetén hasonló sikerre nem is emlékszem. Ilyet vagy egy népdalvetélkedőt a kereskedelmi tévék nem vállalnak fel, nekik ez nem éri meg, nekünk viszont ez feladatunk. Lehet, hogy nem verjük meg így a Kismenőket, de nem is célunk. Mi nem csináljuk azt, amit ők, ők pedig azt nem teszik, amit mi. Tehát a két felületet nem érdemes és nem is lehet összehasonlítani.
Lehetnek nézettségi elvárások?
– Természetesen, de csak a korábbi időszakhoz képest, és semmiképpen sem az RTL Klub vagy a TV2 nézettségéhez mérjük a közmédia csatornáit.
A közmédia több rádióadót is működtet. Tervezik-e ezek átalakítását?
– Többre is ráférne a korrekció, szerintem például a Bartók elefántcsonttoronyba zárkózik, érdemes lenne kinyitni a szélesebb közönség számára is.
A rádiós piac átalakulása hatással lehet például a Petőfire?
– A Petőfi rádió a minőségi magyar zene nagyszínpada, és az a cél, hogy a korábbiaknál szélesebb zenei körből merítsünk, de koncentráljunk az új előadókra is. Nem az a szándék, hogy a Petőfi beférkőzzön bárkinek a helyére. Ahogy a kereskedelmi tévék nem befolyásolják a közmédia tévés tematikáját, ugyanúgy nem a kereskedelmi rádióknak kell befolyásolniuk a közrádiót sem. Változások lehetnek, de egy biztos, a Kossuth rádióból nem lesz hírcsatorna. Az adónak nagyon népes, kétmilliós lojális hallgatótábora van, ezzel Magyarország legnépszerűbb „talk” rádiója.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.