Hogy lehet fenntartható a nyugdíjrendszer? - Szakértők válaszolnak

Lehoczky László, az MKB Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke

Öngondoskodás

„Az egyén szintjén a legnagyobb biztonságot a hosszú távú öngondoskodás jelenti. Minél fiatalabb valaki, vélhetően annál inkább szüksége lesz időskorban az aktív évek megtakarításaira. Az önkéntes nyugdíjpénztár főként az alacsony költséghányad és az adókedvezmény miatt ideális megoldás, ráadásul a munkáltató ki is egészítheti az egyéni befizetéseket. Miközben a választható portfoliós rendszer, valamint a tagi kölcsön közismert, kevésbé elterjedt az a lehetőség, hogy a felhalmozott összeget ne egyben, hanem rendszeres járadékfizetés formájában vegyük igénybe. Pedig ezáltal a még ki nem fizetett rész hozamot termel, amely kamatadó mentességet élvez, ami szintén jól jöhet a havi nyugdíj kiegészítéseként.”

Farkas András, a Consequit értékesítési vezérigazgatója, a Nyugdíj-Guru tanácsadó oldal szerkesztője

Forradalmak

Először is az élőmunkát terhelő járulékokból nem lehet finanszírozni a nyugdíjrendszert a jövőben, mert a demográfiai elöregedés és a foglalkoztatási szétaprózottság ezt nem teszi lehetővé. Semmilyen megoldási javaslat nem lehet sikeres, ami járulékokra épülő variációkat próbál kitalálni. Ehelyett a fogyasztási adóból kellene finanszírozni egy európai alapnyugdíjat, persze csak akkor, ha az unióban gondolkodunk tovább. A harmadik fontos lépés pedig, hogy erős állami ösztönzőkkel bátorítani kell az erre képes polgárokat az öngondoskodásra. Így talán lesz esélyünk arra, hogy ne a nyugdíjas forradalmak agressziója ébresszen rá minket a jövőnkért érzendő közös mai felelősségünkre.”

Morvayné Bajai Zsuzsanna, a Népesedési Kerekasztal szakértője

Járulékfizetés

„A nyugdíjrendszer fenntarthatóságát úgy lehet elérni, ha az összeomlásával fenyegető okokat megszüntetjük. Jelenleg urna alakú a korfa, és a negatív demográfiai folyamatokat éppen a nyugdíjrendszer súlyosbítja. Probléma, hogy sok aktív korú nem fizet járulékot, vagy azt nem a jövedelmével arányosan fizeti. Mielőtt még tűzoltásra lenne szükség a közvetlen összeomlás előtt, el kell ismerni a gyermeknevelés családi terheit természetbeni járulékfizetésnek. A társadalompolitika javításával el kell érni, hogy a fiatalon tervezett gyermekek megszülessenek, és hogy a gyermekek nagyobb eltartotti terheket tudjanak vállalni. A járulékfizetést pedig hosszútávon megbízhatóan ismert feltételekkel lehet ösztönözni.”

Paál Zoltán, a Generali Biztosító személybiztosítási vezérigazgató-helyettese

Megtakarítás

„Az ideális megoldás kialakításának fontos eleme lesz a jövőben az öngondoskodás. Számítások szerint 2050-re négy aktív korúra már hat eltartott jut, ennek hatása pedig tükröződni fog a nyugdíjakban is. Szerencsére egyre többen látják úgy, hogy a jövőnkről való gondoskodás már a jelenünk feladata. Míg 2009-ben még csupán a felnőttek 79 százaléka, 2013-ban már 86 százaléka tartotta fontosnak az öngondoskodást, sajnos azonban konkrét lépéseket nehezen teszünk, hiszen az elmúlt évekhez képest kevesebben és kevesebbet tudnak félretenni. Mégis érdemes szem előtt tartani, hogy a rendszeres, alacsonyabb összegű megtakarítás, hosszú távon hozzájárulhat nyugdíjas éveink anyagi biztonságának megteremtéséhez.”

Simonovits András, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos tanácsadója

Pontrendszer

„A túlbonyolított magyar nyugdíjrendszert néhány év alatt átvezetném egy megfelelően paraméterezett német pontrendszerbe. Visszahoznám, sőt, csökkenteném a nyugdíjjárulék-alap plafonját, ez lehetne például a bruttó átlagkereset kétszerese. Visszahoznám a rugalmas nyugdíjkorhatárt, azaz értelmes határok között bárki bármikor nyugdíjba mehetne, a korábban nyugdíjba vonulókat megfelelő büntetéssel sújtanák, a később visszavonulókat jutalmaznák. A túlzott nyugdíjszóródást az adójóváíráshoz hasonló nyugdíjjóváírással tompítanám. Egy független nyugdíjtanácsot is fölállítanék, amely a kormány nyugdíjterveit folyamatosan ellenőrizné, illetve maga is hosszabb távú előrejelzéseket készítene.”