Lesz előrelépés az egészségügy(iek) helyzetében?

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke
A választási évben nagy strukturális átrendezésekre nem számítok. 2014 a népegészségügyi mozgósítás éve lehet, a szűrőprogramok, a dohányzás-, és alkoholellenes kampányok, az egészségtudatos életmód programok népszerűsítése kerülhet középpontba – ennek érdemi hatása várható. Reménykedem egy komplex gyermek-egészségügyi program megszületésében. Az alapellátás pénzügyi megerősítésére és az átalakítás koncepciójának kialakítására számítok. A kórházak esetében szükséges az érdemi forrásbővítés és a béremelés folytatása, valamint a finanszírozási egyenlőtlenségek csökkentése: a feladatarányos irányba változó teljesítményvolumen korlátok és az egynapos ellátások priorizálása. Elő kell készíteni egy alapos kórházi finanszírozási korrekciót is.

Kaló Zoltán egészségügyi közgazdász
Általánosan elfogadott vélemény, hogy a mostani keretekből a közfinanszírozott ellátások csomagja a jelenlegi kapacitások fenntartásával nem működtethető az elvárható színvonalon. Két ok miatt várható mégis örvendetes előrelépés. Az uniós költségvetési ciklus zárásával számos területen öntenek rövidtávon elköltendő forrásokat az egészségügybe, például népegészségügyi vagy rendszerfejlesztési célokra, illetve fejeznek be infrastruktúra-fejlesztéséket. Ezt kiegészítik egyéb források, például a svájci alapból finanszírozott program a hátrányos helyzetű kistérségekben. Másrészt a választási év kampányidőszaka miatt többletforráshoz jutnak például a háziorvosi praxisok, és évek óta befogadásra váró egészségügyi technológiák előtt nyílik meg a kapu.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke
Az egészségügy az idén sem lett stratégiai ágazat, a kormányzat továbbra is „maradékelven” kezeli. A jövő évi költségvetés és felelős pénzügyi vezetők nyilatkozatai alapján sajnos érdemi előrelépés 2014-ben sem várható. Utóbbiak egyértelműsítették, hogy az egészségügy forráshelyzete szorosan összefügg a GDP alakulásával, abban pedig nagyságrendi változás nem várható. Az egészségügybe viszont nagyságrenddel több forrásra lenne szükség a jelenleginél, amihez pedig a gazdasági szemléletet felülíró politikai döntés kellene. Addig is marad az a téves sikerkommunikáció, amely az egyébként örvendetes uniós beruházások körül zajlik úgy, hogy közben a napi betegellátásban komoly gondok vannak, mindezek ütközőpontjában pedig az orvosok és az ápolók állnak.

Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója
A 2014-es gyógyszerkassza az ideivel azonos szinten lesz. Bízunk abban, hogy ez elég lesz ahhoz, hogy a betegek hozzájuthassanak a szükséges gyógyszereikhez. Reményeink szerint tovább folytatódik a párbeszéd a gyártók és a kormány között, a vaklicit finomhangolásai a gyógyszerellátás további stabilitása irányába haladnak. 2013-ban hazánkban minden második doboz gyógyszer hazai gyártóhelyekről kerül ki, reméljük, így lesz ez 2014-ben is. A célunk ugyanis az, hogy magyar gyógyszerekkel segítsük a magyar emberek gyógyulását, egészségük megőrzését, beruházásainkon, kutatás-fejlesztési tevékenységünkkel és munkahelyeinken keresztül pedig aktívan támogassuk országunk gazdasági versenyképességének növelését.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke
A patikaliberalizáció évei alatt kialakult válságból kivezető úton 2011-re a trendforduló, 2012-re pedig – a Széll Kálmán-terv miatt – a túlélésért való küzdelem éveként tekinthettünk, 2013-ban pedig ráálltunk a válságból kivezető útra. Arra számítok, hogy jövőre az ágazat fő számait illetően a patikaliberalizáció előtti utolsó évhez (2006) közelíthetünk. Ez nem jelenti azt, hogy a patikák összes problémája megoldódik, hiszen például az ágazat gazdasági stabilizálása vagy az ügyelet szabályozása és finanszírozása megoldandó feladat. Azt remélem, hogy jövőre az eddigieknél talán többet foglalkozhatunk a szakmai fejlesztési programokkal és hivatásetikai kérdésekben is előrelépést jelenthet a patikák önkéntes auditálásának elindítása.