Szükség van-e megállapodásra a Nemzetközi Valutaalappal? Elemzői vélemények
Az ING Bank makroelemzője
Időnyerés
„Egy új hitelmegállapodás biztosítókötelet jelentene, ha ezzel nem élünk, akkor sokkal részletesebben kidolgozott, megalapozott programot kell a kormánynak letennie az asztalra. Ebben az esetben nem feltétlenül szükséges megállapodni az IMF-fel. Az Európai Unióval azonban mindenképpen meg kell egyeznünk, és utóbbi feltételrendszere valószínűleg közel áll a valutaalapéhoz. Lehetséges azonban, hogy csak időt akar nyerni a kormány, hogy egyedül dolgozhassa ki a gazdasági programot, azt követően viszont már nagyobb hajlandóságot mutathat a megállapodásra. Ha mégsem olyan programmal állunk elő, amely a nemzetközi befektetőknek is megfelel, és csökkenő adósságpályát eredményez, akkor az leminősítésekkel, a hozamok megugrásával járhat, és ebben az esetben rászorulhatunk újabb hitelekre.”
Suppan Gergely
A TakarékBank elemzője
Róka fogta csuka
„Elsődleges lenne, hogy jövőre az államháztartási hiányt a GDP 3 százaléka alá szorítsuk, ami egyébként viszonylag könnyedén, néhány kiadási tétel befagyasztásával teljesíthető lenne. Ettől vélhetően Brüsszel sem tágít majd, pedig ez valójában csak formális követelmény. Ennél némileg magasabb hiány esetén is az unió élbolyába tartoznánk, ám az előző kormányok már többször elmulasztották a cél teljesítését, így mostanra nem maradt több mozgásterünk. A piacok bizalmának visszanyerésével a finanszírozásunk is olcsóbb lesz, így az IMF pénzére sem lesz égetően szükségünk. Ez viszont tipikusan a róka fogta csuka esete, mert a kritériumok teljesítése nélkül újabb hitelkerethez sem jutunk. Utóbbi megléte viszont jelentősen javítana a megítélésünkön.”
Bod Péter Ákos
A Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője
Új instrumentum
„Jelenleg a devizatartalékok szintje, a fizetési és a külkereskedelmi mérleg többlete, akárcsak a befektetői szintű hitelbesorolásunk és a globális pénzügyi hangulat mind azt sugallják, hogy az idén és jövőre újabb hitelkeret nélkül is tudja finanszírozni az adósságát az állam. Később azonban szükségessé válhat újabb hitelcsomag. A jelenlegi konfliktus egyébként elsősorban az unión belüli hangsúlyeltolódás következménye lehet, mivel éppen akkor került a terítékre a konszolidáció, amikor a magyar kormány nagyobb mozgásteret szeretett volna magának. A valutaalap ellenben jóval engedékenyebbnek tűnik, mint az elmúlt évtizedekben. Ezért is lenne érdemes az IMF által most létrehozott instrumentum igénybevételét fontolóra venni, mert azt szinte Magyarországra szabtak.”
Kondrát Zsolt
Az MKB Bank vezető közgazdásza
Kísérletezés
„Mindenképpen célszerű lenne megállapodni, közgazdaságilag ez lenne a racionális. Nem érdemes az országgal kísérletezni, és mindent feltenni arra, hogy kedvező külső környezetben nem lesz szükségünk újabb hitelre. Még akkor is jót tenne egy újabb hitelkeret, ha azt – hasonlóan a most kifutó program utolsó részleteihez – le sem kellene hívnunk. Az államadósságot akkor is olcsóbban tudnánk finanszírozni, mivel a befektetőknek garanciát jelentene egy nagyobb hitelkeret megléte. Október előtt azonban nem tudjuk meg, milyen költségvetést terjeszt be a kormány. Ha az nem felel meg az EU követelményeinek, akkor nagyon gyorsan újabb mentőcsomag igénybevételére kényszerülhetnénk, mert a befektetők ezt már nagyon valószínű, hogy nem tolerálnák.”
Palócz Éva
A Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója
Stigma
„A pénzügyi biztonságon túl a megállapodás mellett szólna, hogy a valutaalap véleményére a meghatározó befektetői körök is adnak. Bár a kipattant vita során sokan a mi oldalunkra álltak, nem szabad megfeledkezni arról, hogy forrásokat nem a magyar kormányt esetleg támogató elemzőktől, hanem a nemzetközi befektetőktől remélhetünk. A konfliktuskereső stílus ebből a szempontból nem túl szerencsés. Másik oldalról vi-szont vannak hátrányai is annak, ha hosszabb ideig az IMF-hitelre szoruló országok körébe sorolnak bennünket a befektetők. Ez egy stigmává válhat, amelytől érdemes mielőbb szabadulni. A hitelkeret után ráadásul készenléti díjat kell fizetnünk. Ez ugyan nem túl magas, egy százalék alatti összeget jelent általában, ám ez is sok milliárd forintot tehet ki.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.