Változik-e a cafeteria az eho-emelés miatt? - Szakértők válaszolnak

Vadász Iván, az AdótanácsadókEgyesületének Alelnöke

„A béren kívüli juttatások adóterhe 31 százalékról 51 százalékra emelkedik ugyan, de még így is olcsóbb ilyen jövedelemkiegészítést adni, mint munkabért, amelynek adóterhelése 96-110 százalékos. Az átlagos adóék ugyan a szuperbruttó kivezetése és a kisvállalati adó bevezetése miatt valamelyest csökken, de így is közel lesz az 50 százalékhoz. A béren kívüli juttatásokat jellemzően a nagyvállalatok adják, amelyek biztosan nem fogják megvonni, legfeljebb a keretet csökkentik. A most bejelentett változás az adminisztrációs terheket nem növeli, ugyanakkor a cafeteria rendszer teljes átalakítása, majd a feltételek folyamatos, hektikus változtatása inkább a jogbizonytalanság érzetét erősíti.”

Horváthné Szabó Beáta, a PWC Magyarország adó osztályának igazgatója

„A cafeteria függ a munkáltató költségviselésétől és a különböző élethelyzetben lévő dolgozók választásától. Ha a cégköltség adott, minél több adómentes elemet preferál a dolgozó, annál több nettó juttatásban részesül. Érdemes kockázati, pl. betegségbiztosítást kérni, mivel annak díja mentes az adó alól, akárcsak a lakástámogatás vagy a sporteseményre szóló belépő. Ugyanakkor az alacsonyabb keresettel rendelkezők a magasabb adóteher ellenére a munkahelyi étkezést, helyi bérletet, és ha még marad a keretből, az Erzsébet-utalványt és a SZÉP-kártyát fogják választani. Jövőre a béren kívüli juttatások 51,17 százalék adót viselnek, de nézzük pozitívan, ez cégköltség szintjén 23 százalékkal kevesebb, mint a munkabér.”

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára

„Rendkívül szerencsétlen lépés, hogy a kormány megint megváltoztatta a rendszert, méghozzá a bértárgyalások közben. A fennmaradásukért küzdő mikro- és kisvállalkozások valószínűleg egy tollvonással megszüntetik a juttatásokat, de a nagyobb cégek közül is sok inkább – vagy nettó, vagy bruttó értékben – beemeli a bérekbe. A kereskedők és a vendéglátásban tevékenykedők egy 250 milliárd forintos piac radikális szűkülésével számolhatnak, a zsugorodás miatt csökkennek az állami áfa-, illetve az önkormányzati ipa-bevételek is. A kulcs emelése nem hozza meg a várt bevételnövekedést, de sérül az eredeti társadalompolitikai célkitűzés – a dolgozók étkezésének és pihenésének támogatása – is.”

Balog Ádám, az NGM adóügyekért felelős helyettes államtitkára

„Amennyiben a cafeteria elemeket 10 százalék helyett 27 százalék eho terhelné, még mindig jelentős lenne az ilyen juttatásokkal elérhető adómegtakarítás. Érdemes kiemelni, hogy jövőre várhatóan a cafeteria paletta marad, azonban lesz pár módosítás, amelyek könnyítik a felhasználhatóságot. Ilyen a munkahelyi étkeztetésre vonatkozó kedvezőbb szabály, miszerint a juttatás akkor is nyújtható, ha az üzemi étkezdét külsős személyek is használják.Iskolakezdési támogatás esetében a felhasználásra rendelkezésre álló határidő 60 napról kitolódik az év végéig. 2013-tól az Erzsébet-utalványt pedig csak hideg-étkeztetésre lehet felhasználni, azaz a vendéglátásban már csak a SZÉP-kártya lesz elfogadható.”

Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének ügyvezető elnöke

„Az elfogadóhelyek szempontjából a cafeteria pénzhelyettesítő eszköz, amely bővíti a belföldi forgalmat, ha tehát a munkáltatók csökkentik az ilyen juttatásokat, azt a kereskedelemben és a vendéglátásban azonnal érezni fogják. A kiskereskedelmi forgalom volumene félévről félévre folyamatosan csökken, ahogy esik a vidéki a vendéglők forgalma is. Sok balatoni panzió számolt be emellett arról, hogy az idén nyáron bevételének 50-60 százaléka SZÉP-kártyával vagy utalványokkal fizető vendégektől származott. Minden amellett szól tehát, hogy ha már béremelésre nincs pénz, a cafeteria-juttatásoknak nem kellene ilyen intézkedések miatt csökkenniük."