Ma sokan a jövő évi soros magyar elnökség kapcsán is lobbizó miniszterelnök személyes közbenjárásának tulajdonítanák, ha az Európai Bizottság – miként a hírekben szerepel – valóban rábólintana a magyar hosszabbítási igényre. Brüszszel ugyanis korábban többször is igyekezett érzékeltetni, hogy nem elégedett a 2004-es csatlakozáskor életbe léptetett, hétéves moratórium eredményeivel, mivel a magyar földárakat nem sikerült kellő mértékben közelíteni az uniós szinthez. Akkor pedig mi a biztosíték arra, hogy jóval rövidebb időszak alatt, vagyis a következő három évben látványos változások következhetnek be? – vetették fel időről időre EU-s illetékesek.
Az elmúlt évek hiányosságai döntően arra vezethetők viszsza, hogy a parlamenti pártok a földügyet mindvégig kőkemény politikai kérdésként kezelték, ezért a szükséges birtokpolitikai szabályozások nem születhettek meg. A termőföldkérdést jórészt érzelmi megnyilatkozások lengték körül, a pártok pedig ezt meglovagolva úgy irányították földpolitikájukat, hogy az a legtöbb szavazatot hozza. Így hét év múltán is a moratóriumi témánál és az ígéreteknél toporgunk. A kérdés most az, hogy hosszabbítás esetén a kétharmados fideszes parlamenti többség javít vagy tovább ront a földpiaci helyzeten.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.