Micsoda esztendő van mögöttünk!
Az pedig a súlyos recesszió miatt egyelőre nincs veszélyben, hiszen még az évközi áfaemelést sem igen lehetett érvényesíteni az árakban. A tegnapi újabb, 50 bázispontos csökkentéssel az alapkamat így már több mint hároméves mélypontra esett, a jövő év elejére pedig beállhat a 6 százalékos történelmi rekordmélység is.
Eddig a jó hírek. Az egyensúly visszanyerése ugyanis brutális reálgazdasági áldozatokkal jár. A mérséklődő alapkamat ellenére a bankok hitelezési feltételei az első fél évben jelentősen szigorodtak, a vállalati hitelezés – részben keresleti, részben kínálati okok miatt – csökkent. Miközben a pénzintézetek már több mint 3 ezer milliárd forintot „pihentetnek” kéthetes jegybanki kötvényben, a vállalati szektor jelentős nettó finanszírozóvá lépett elő. Mindez rendkívül negatív fejlemény a jövőre nézve, még akkor is, ha az idei második fél év talán hozhat némi javulást ezen a téren.
Középtávon nem ad okot túl sok optimizmusra az államháztartás, illetve a nemzetközi környezet várható alakulása sem. Előbbinél kétségesnek tűnik a jelenlegi szigor fenntartása, ez mérsékelheti a befektetők étvágyát. Utóbbinál pedig a mostani fiskális és monetáris expanzió kifutásával, a megugrott adósságok majdani visszafizetésével lehet számítani romló feltételekre.
A legrosszabbat tehát, úgy tűnik, elkerültük. A pezsgők behűtésével azonban még bőven ráérünk.