"Jó néhány multi egyfajta szigetként működik nálunk"

Ami több szempontból is örvendetes tény: az elégtelen belső megtakarítások miatt a külföldről beáramló tőke fontos a beruházások és a növekedés felpörgetéséhez; a döntően exportra termelő cégek javítják a külső egyensúlyt, és támaszt jelentenek a forintnak is; modern, versenyképes technológiát hoznak, és a hazai kutatás-fejlesztésben is húzóerőt jelentenek. Külön öröm, hogy az ilyen zöldmezős befektetések állami támogatásának intenzitása évek óta folyamatosan csökken, tehát – a korábbi gazdaságpolitikai hibák ellenére – önmagában is vonzónak számít az ország.

Ez azonban csak az érem egyik oldala. Miközben sokan sokat beszélnek arról, hogy a külföldi működő tőke jótékony hatása szép lassan „lecsorog” az egész gazdaságba, ennek jelei egyelőre kevéssé látszanak. Jó néhány multi továbbra is egyfajta szigetként működik Magyarországon, a helyi beszállítói kapcsolatokban rejlő lehetőségek sokszor kihasználatlanok.

A külföldi cégek magasabb termelékenységük folytán fajlagosan jóval kevesebb munkaerőt foglalkoztatnak (bár azt legalább többnyire legálisan teszik). Exportorientációjuk folytán pedig hatásuk a belső keresletre és így a költségvetés bevételeire is szerényebb, mint kisebb, hazai társaiké.
Az úgynevezett multiplikátor hatást fokozhatná a nagyobb arányú belföldi beszállítás ösztönzése a külföldi beruházások támogatásánál. Ha azonban a hazai kkv-k nem rendelkeznek megfelelő tőkével, szaktudással, olcsó hitellel és képzett munkaerővel, viszont belefulladnak az adminisztrációba és a bérterhekbe, akkor képtelenek lesznek élni a lehetőséggel. Versenyképességük javítása ezért legalább akkora – ha nem nagyobb – kihívás, mint az óriások becsalogatása.