Világgazdaság Online

Nagyjából ez a jelentősége az Alkotmánybíróság friss döntésének, amellyel a taláros testület helyénvalónak nevezte az öt indítványban is megtámadott tevékenységre jellemző kereset adójogi fogalommá érését.
Azt ugyanakkor maga az AB-határozat is elismeri, hogy az adózóknak bizony hosszas számítások után, valamennyi körülmény figyelembevételével kell megállapítaniuk, az adott tevékenységre az adott helyen és időben milyen kereset jellemző. Majd ennek fényében bevallaniuk a személyi jövedelemadót és a járulékokat. Ennyiből a tavalyi 143 ezer forintos minimum-járulékalap könnyebb diónak bizonyult.
Azt nehéz vitatni, hogy az új szabály ilyen megvilágításban valóban nem okoz jogbizonytalanságot. Egyszerűsítésnek azonban finoman szólva nem nevezhető, és a kérdés összetettségét jelzi, hogy a nyári „első próbálkozás” módosítására maga a kormány is rákényszerült az ősz folyamán. Ez viszont nem éppen a szintén sokat hangoztatott stabilitás és kiszámíthatóság irányába mutat.

Persze valahogy elejét kell venni az osztalékágon történő jövedelemkivétel elharapózásának. Erre talán megfelelő eszköz lehet a jövőre beharangozott egykulcsos személyi jövedelemadó: ha ugyanis mind a „sima”, mind az osztalékokra és egyéb külön adózó jövedelmekre vonatkozó adókulcs 16 százalék lenne, megszűnne a trükközésre csábító motiváció. És egy adóbevallás elkészítése után talán még egy sörözés is beleférne a vállalkozók életébe. Alátéten...