Egyfelől naivitás lenne azt hinni, hogy absztrakt emberi jogi megfontolások miatt a politikusok hajlandók lennének eltekinteni attól a bevándorlásellenes kedélyhullámtól, amely a munkahelyek miatt aggódó választók körében tapasztalható. Azon persze el lehet vitatkozni, hogy a lakosság által a szociálisan problémás csoportok miatt érzékelt fenyegetés mennyire reális. A probléma ennek ellenére továbbra is létezni fog, hacsak nem kívánja valaki kötelező toleranciaátnevelésre fogni az európai és amerikai társadalmi többséget.
A másik nehézséget ugyanakkor az jelenti, hogy a vitában gyakran összemosódik a legális és az illegális bevándorlás. Jó példa erre Arizona magánakciója az USA-ban. Az igaz, hogy az időközben részben hatályon kívül helyezett törvény módszerei vitathatók, az viszont nem, hogy a jogszabály nem általában a bevándorlás, hanem a Mexikó felől tömegesen érkező, valós biztonsági fenyegetést jelentő illegális migráció ellen irányul. Ez pedig semmilyen veszélyt nem jelent az
Ázsiából vagy máshonnan érkező, gazdaságilag értékes high-tech szakemberek bejutására nézve.
Az persze már más kérdés, hogy Washington nemrég a jól képzett, olcsón dolgozó indiai informatikusok amerikai munkavállalását is megnehezítette a vízum megdrágításával. Ennek legfeljebb az Európai Unió örülhet, amely Amerikáéihoz hasonló sikereket szeretne elérni az agyelszívásban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.