Adótörvények - Az utolsó pillanatra is maradt meglepetés

A zárószavazás előtt például két módosító javaslat is érkezett a pénzintézetek különadójának kiszámításához. Noha a beszedendő végösszeget egyik sem változtatja meg, az egyes szereplők számára kemény százmilliókban vagy akár milliárdokban mérhető a hatásuk.

Az egyik módosítás szerint a bankadó alapja az uniós leánybankok felé fennálló követelésekkel csökkenthetővé válik, a biztosítók terhe pedig sávos lesz. Az indoklás szerint a hitelintézeteknél így el lehet kerülni a kettős adóztatást, miután több EU-tagállamban is tervezik a bankadó bevezetését, míg a biztosítók esetében csökkenhet a kisebb szereplők versenyhátránya. A változások két legnagyobb nyertese az OTP Bank, illetve a CIG Pannónia Életbiztosító lehet, aminek két olvasata van. Az egyik, hogy a kormány igyekszik helyzetbe hozni a magyar tulajdonosi hátterű, központú pénzintézeteket a külföldi szereplők rovására (bár a bankadó esetében az indoklás így is sántít). A másik értelmezés, hogy indokolatlan előnyhöz jutnak azok a társaságok, amelyek vezetői vagy tulajdonosai egyébként kitüntetett kapcsolatokat ápolnak a miniszterelnökkel.

Egy további változás a bankadó fizetésének módját, elszámolását érinti. Az új szabályozás meglehetősen bonyolult, az első értékelések szerint azonban az itteni leányok külföldi anyabankjainak kedvező lehet, míg az OTP Bank terhei nőhetnek.

Ennél is abszurdabb azonban az a távközlési cégeket érintő módosítás, amely szerint a székhely helyett ezentúl a számlázási cím szerint kell helyi iparűzési adót fizetniük. A lépés adminisztrációs terhei egyelőre megbecsülhetetlenek, alkotmányossága viszont felettébb kétséges (ha ez még számít valamit).

Mindezek alapján a kiszámítható, egyszerű és azonos elbánást biztosító adóztatás még távolabbi reménynek tűnik.