Túlbuzgóság
Bár az alapba fizetendő pénz mértéke és a különadó számítási alapja még nem ismert pontosan, a most az interneten röpködő számok tükrében könnyedén előfordulhat, hogy több hazai hitelintézet eredménye is negatívba fordul az extra teher bevezetése miatt, ami sok mindent elősegíthet, de a pénzügyi stabilitást bizonyosan nem.
Ráadásul a hazai (és több kis, környező országban működő) bankszektornak ezt a békát úgy kell lenyelnie, hogy egy piaci szereplő sem akadt, amely a pénzügyi válság miatt életmentő állami beavatkozásra szorult volna. Így a hazai hitelintézetekkel szemben súlyosan igazságtalan lenne egy extra adónem bevezetése.
Persze a bankok zsebére menő intézkedéseket mindig nagyon könnyű megindokolni, így majdnem biztosra vehető, hogy Magyarország és a többi tagállam is gond nélkül megalkotja majd a helyi szanálási alap létrehozásához szükséges jogszabályt. Csak aztán majd kissé visszásnak tűnhet azt a hitelintézeti szektor szemére vetni, hogy nem hitelez kellően aktívan, ezáltal lassítja a gazdasági kilábalást.
Úgy tűnik tehát, hogy az Európai Bizottság ezúttal kissé túllőtt a célon: a „ne finanszírozzuk az adófizetők pénzéből a bankokat” jelmondat alatt sikerült összehozni egy olyan tervet, amely biztos, hogy a jelenlegi formájában még inkább visszafogja a pénzügyi közvetítőrendszer teljesítményét, és ezáltal a gazdasági növekedési kilátásokat is. Vagyis mindenképp csiszolni kell még ezen az elképzelésen, mert gyaníthatóan több lesz belőle a kár, mint a haszon.
