Milyen növényeket érdemes jövőre termeszteni?

Vancsura József. A Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke. Minőség. „A hazai szántóföldi növények vetésszerkezete régen kialakult, és ebben ezután sem várhatók lényeges változások. Így kukoricával a korábbi évekéhez hasonló nagyságú, 1-1,2 millió hektáros területet vethetnek be a gazdálkodók 2008-ban. A mai tőzsdei jegyzések ugyanakkor azt mutatják, hogy az értékesítési lehetőségek továbbra is jók lesznek, és a tonnánkénti árak jövőre is meghaladják a 40 ezer forintot. A nemzetközi porondon a növekvő kínai és indiai gabonaimport keresletet teremt, miközben az amerikai bioetanol-termelés felfutása csökkenti a kínálatot. Ebben a helyzetben a hazai agrárvállalkozásoknak minőségi többlettermelésre kell törekedniük, hogy a belföldi igények kielégítésén felül minél nagyobb mennyiségű árut adhassanak el az (export)piacokon.”

Lakatos Zoltán. A Hajdúgabona Zrt. vezérigazgatója. Jó termés. „Az idei áremelkedés után nagy várakozás előzte meg az őszi búzavetéseket. A gazdálkodók 1,2 millió hektáron szerettek volna búzát termelni, de a terület végül csak a tavalyihoz hasonló nagyságú, 1,14 millió hektáros lett. A gazdaságokat főként a nedves talaj akadályozta a munkálatokban. A bevetett búzaterületek ugyanakkor jó állapotúak, így – bár az időjárás még sok mindent befolyásolhat – ma minden esély megvan a jövő évi jó termésre. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hazai piac most csendes, de tavasszal újra élénkülés várható. A malmoknál például az éves őrlési szükséglet negyede még hiányzik, így mindenképpen vásárlóként lépnek majd fel. Úgy látjuk, vannak még belföldi búzakészletek, ezért az őrlési szükséglet itthonról is beszerezhető lesz.”

Uhercsák András. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének szakértője. Nagy kereslet. „Kétszeresére, tonnánként 100 ezer forintra szöktek az idén a napraforgóárak. Az események mögött egyrészt a nemzetközi szójabab- és pálmaolajárak emelkedése áll, ez a napraforgópiacra is kihat. Emellett az amerikai belső felhasználás is növekedett: emiatt az idén előfordulhat, hogy az USA növényolajimportra szorul. Hasonló tendenciák jellemzik a repce-piacot is, elsősorban a bioenergia-ipari felhasználás felfutása és a nemzetközi termelés csökkenése miatt. A hazai gazdálkodók már reagáltak a változásokra, mivel a repce ez évi vetésterülete a tavalyi 220 ezer hektárról 252 ezerre bővült, és a következő években további növekedés sem kizárt. Ez valószínűsíthető a napraforgónál is, de e növény területe várhatóan 500–550 ezer hektár között stabilizálódik.”

Urbán András. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának tanácsadója. Kivágás. „A napirenden lévő uniós borreform ahhoz vezethet, hogy a hazai szőlőtermelők egy része kivágja ültetvényeit. Bár elképzelhető, hogy az uniós »kvóta« az eredetileg tervezett 400 ezerről végül 175 ezer hektárra csökken, Brüsszel várhatóan nem fogadja el a kivágásokkal kapcsolatos magyar álláspontot. Mi azt szorgalmazzuk, hogy az unió ott nyújtson támogatásokat egyes ültetvények felszámolásához, ahol eddig a lepárlásra felajánlott borfeleslegek képződtek. Ez a hazai borászatokra nem volt igaz. Ma Magyarországon potenciálisan 190 ezer hektár alkalmas szőlőtelepítésre, de a tényleges terület a csatlakozáskor csak 93 ezer hektárt tett ki. Azóta ez 80 ezerre szűkült, és e tendecia folytatódására lehet számítani az uniós borreform után is.”

Jakab István. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke. Bizonytalanság. „A tervezett gyárbezárások miatt egyáltalán nem tűnik megnyugtatónak a hazai cukorrépa-termelők helyzete. A jövő évi kampányt már csak két feldolgozó – a kaposvári és a szerencsi – kezdheti meg, és arra sincs garancia, hogy hosszú távon legalább ezek megmaradnak. A gazdálkodóknak a versenyképes termeléshez jelentős műszaki fejlesztéseket kellene végrehajtaniuk, de a beruházások számára a bizonytalanná vált körülmények egyáltalán nem kedveznek. A vetésterület az idei 36 ezer hektárról jövőre már 25-27 ezerre csökkenhet, és ez is az ágazat lassú ellehetetlenülését jelzi. Ugyanakkor úgy érezzük, hogy a mai helyzetben a termelők nem kapják meg a kellő kormányzati támogatást. Erre pedig szükség lenne ahhoz, hogy megfelelően dönthessenek a jövőjükről.”