BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Öt digitális trend, amelyek átalakítják a világot

2015.09.29., kedd 05:00

Napjaink digitális gazdaságát öt trend határozza meg. Aki lépést tart velük, csökkenő költségekkel és növekvő piaci részesedéssel számolhat, aki viszont lemarad, az eltűnést kockáztatja. A most is zajló átalakulásról nem sok részletet láttatnak az átlagos felhasználóval, pedig azok is izgalmasak.

A Facebook nem csupán közösségi hálózat: egyúttal a világ legnagyobb médiavállalata, annak ellenére, hogy nem állít elő saját tartalmat. Az Uber nem csupán új taxivállalat: a „városi logisztikának” ad új irányt. Az Alibaba nem csupán a világ elsőszámú e-kereskedője, hanem pénzügyi és technológiai szolgáltatásokat is nyújt.

A sort folytathatnánk: a digitális gazdaságban új üzleti modellek jelennek meg, az iparágak közötti néhány éve még éles határvonalak egyre inkább elmosódnak. A cégvezetők ezzel tisztában is vannak, hiszen a Massachusetts Institute of Technology felmérése szerint 90 százalékuk úgy véli, hogy a digitális gazdaság jelentős hatást gyakorol az ágazatra, amelyben az általuk irányított vállalat működik. A felismerést azonban nem mindig követi tett: arról, hogy az új kihívásoknak miként lehetne megfelelni, csupán minden negyedik vállalat dolgozott ki stratégiát, és csupán 15 százalékuk költ erre pénzt. Pedig aki kimarad, lemarad. Akad, aki szerint tíz éven belül a legnagyobb ötszáz vállalat akár negyven százaléka is megszűnhet – de legalábbis elveszítheti pozícióját –, ha nem képes lépést tartani a korral. Emlékezzünk csak a Kodak vagy a Nokia lejtmenetére.

A digitális gazdaságot meghatározó első legfontosabb trend a „hiperkonnektivitás”. Az internetet már több mint hárommilliárd ember használja, a közösségi oldalaknak 1,3 milliárd rendszeres látogatójuk van. Ez olyan lehetőséget kínál a személyre szabott, valós idejű szolgáltatásokat nyújtó cégek számára, amelyre akár csak néhány évvel ezelőtt még gondolni sem lehetett. A hálózatokhoz a cégek is csatlakoznak, jellemzően saját kereskedelmi piacteret kialakítva.

A legnagyobb ilyenhez, az Aribához például kétpercenként regisztrál egy, a meglévő 1,8 millió másik vállalkozáshoz. Az emberek és a vállalatok példáját pedig „a dolgok” is követik („internet of things”), amelyek a szenzoraik révén lépnek egymással kapcsolatba. A technológiai áttörés egyik motorja – és persze következménye – a szenzorok árának csökkenése: az átlagár az elmúlt tíz év alatt több mint a felére csökkent.

A hétköznapokban megjelenhet ez egyebek közt abban, hogy soha nem fogynak ki, romlanak el az italautomaták, mert már meghibásodásuk, „kifosztásuk” előtt jelzést küldenek a központba. A második trend a szuperszámítógépek terjedése. Az exponenciálisan növekvő adatmennyiséget kezelni is kell, és a „szuperszámítás” pontosan ezt teszi lehetővé.

Egy új technológiának köszönhetően az adatok feldolgozásának sebessége olyan mértékben gyorsul fel, mintha a New York–London repülőút időtartama nyolc és fél óráról kevesebb mint kilenc percre csökkent volna. Az eddig több napig tartó számítások pillanatok alatt végrehajthatók, aminek következtében a munka megszervezésének múlt századi módszerei egyik napról a másikra elavulnak. De ugyanennek köszönhetően közelebb kerül a személyre szabott medicina, vagy csökken a közlekedési dugók száma a nagyvárosokban.

A következő trend a felhőszolgáltatásoké. Az öt trendből ez a legrégebbi, de a legjelentősebb: míg pár éve a környezettudatosságot, az olcsóbb használatot lehetett jellemzően olvasni a felhőszolgáltatás kapcsán, mostanra nyilvánvaló, hogy más erő indokolja e technológia terjedését. Ennek arányát jól érzékelteti az a nemzetközi felmérés, amely szerint az új informatikai költések 75 százaléka a felhőszolgáltatások igénybevételére fog jutni jövőre. Mára azért használják e megoldásokat a vállalatok, hogy agilisabbá tegyék működésüket, jobban tudjanak reagálni a piaci változásokra. Több országban, számos vállalatnál szabály van arról, hogy ha új szoftvert akarnak bevezetni – akár kormányzati szinten – a felhőmegoldásokat kell preferálni.

A negyedik trend az okosabb világé. Az ipari robotok nemcsak okosabbak, hanem egyre többen is vannak, a számuk 2020-ra a jelenlegi kétszeresére, négymillióra nőhet. A kevesebb emberi beavatkozást igénylő technológia immár alacsony költségen, számos területen rendelkezésre áll, új távlatokat nyit meg – és persze új kérdéseket vet fel. Az „okos innovációk” közül kiemelkedik a 3D nyomtatás. Már nem csupán arról van szó, hogy a felhasználók gyorsabban kapják meg a termékeket, de arról is, hogy az alkatrészeket akkor lehet előállítani, amikor szükség van rájuk, ez pedig a beszállítói lánc hosszát és költségét is csökkenti. Egyre okosabbak a szoftverek is, amelyek – mint a Google vagy Facebook tanúsítja – már „tanulni is megtanultak”.

Az utolsó megatrend a biztonság. Az Ashley Madison-féle adatlopások tükrében nem meglepő, hogy a Ponemon Institute felmérése szerint tavaly az amerikai állampolgárok 47 százaléka szembesült azzal, hogy hackerek megszerezték a személyes adatait. A Symantec becslése szerint tavaly hatból öt nagyvállalat vált kiberbűnözők célpontjává, 40 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiberbűnözés által okozott globális kárt a McAfee 375–575 milliárd dollárra becsüli. Az adatok, a vállalati interakciók tehát egyre erősebb védelemre szorulnak.

Biztosítani kell, hogy a digitális információkhoz kizárólag a jogosultak férhessenek hozzá, a hitelesítést – eszköztől függetlenül – központosítani kell, és meg kell győződni arról, hogy üzleti partnereink is megfelelnek a legmagasabb biztonsági előírásoknak.

Az öt trend jelentette digitális átalakulás azonban akkor tud valódi előnyt adni, ha a szervezetek egyszerűsítik működésüket. Becslések szerint a legnagyobb cégek profitjuk tíz százalékát is elvesztik az innovációt is megbénító, komplex belső folyamataik miatt. Az egyszerűsítésnek köszönhetően a szervezetek pedig azzal tudnak foglalkozni, ami a legfontosabb: a vásárlóval.

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.