Veszélyes bizonytalanság - Számos befektető másfelé fordulhat
Az októberben bevezetett különadók azonban jelenlegi formájukban nem felelnek meg a szerkezeti konszolidáció igényének. Megkérdőjelezhető, hogy hosszú távon elérik-e a kívánt hatást, hiszen a kiadási oldalon végrehajtott szerkezeti reform nélkül nem jelentenek fenntartható megoldást. Ezért kétséges, hogy az adók valóban az egyenlő teherviselést szolgálják-e, és valóban csak határozott időre szólnak-e – folytatásra utaló jeleket már a jövő évi költségvetési tervezet is tartalmaz.
A különadók kivetése két másik okból is alááshatja az üzleti szférának a gazdaságpolitika kiszámíthatóságába és a jogbiztonságba vetett bizalmát: az érintettekkel való előzetes egyeztetés teljes hiánya, valamint a de facto visszamenőleges hatály miatt. Aggasztó, hogy a különadókat októberben jelentették be, visszamenőlegesen a folyó évre. Egy üzleti év lezárása előtt két hónappal ekkora többletterhet egy vállalat már nem képes ellensúlyozni, és a következő gazdasági évre vonatkozó üzleti tervek is már elkészültek. Ennek hatására érezhetően szűkül a vállalatok pénzügyi mozgástere, ami a már tervezett beruházások elhalasztását vagy teljes feladását eredményezi majd – már tapasztaljuk az első eseteket. Ez negatív hatást gyakorol a foglalkoztatásra, nemcsak az érintettek cégeknél, hanem például a beruházásban részt vevő magyar beszállítóknál vagy építővállalkozásoknál is.
A közelmúlt gazdaságpolitikai lépései talán nem okozzák még a külföldi befektetők azonnali kivonulását. Egy bizonytalan üzleti környezet hatására azonban számos potenciális befektető másfelé fordulhat, vagy legalábbis megvárja a gazdaságpolitikai kísérlet eredményét. Ez viszont két-három év múlva tükröződhet a befektetések alakulásában, mint ahogy az idén bejelentett külföldi nagyberuházásokról is jóval 2010 előtt született döntés. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a Magyarországon található külföldi vállalkozások nyereségük jelentős részét nem viszik ki az országból, hanem fejlesztésre, a hazai termelés és foglalkoztatás bővítésére fordítják. 1999 és 2008 között a külföldi vállalatok nyereségükből összesen 17 milliárd eurót forgattak vissza a magyar gazdaságba, ennek a fele német cégektől származott. A bizonytalanság ezeket a fejlesztéseket is veszélyezteti.
A német és más külföldi vállalatok már eddig is jelentős mértékben vettek részt a közteherviselésben. Az APEH adataira hivatkozva a Pénzügyminisztérium is megállapította, hogy egy dolgozóra vetítve a külföldi többségű vállalkozások több mint kétszer annyi adóbevételt teljesítenek, mint a belföldi tulajdonúak.
Ahhoz, hogy a jövőben is hozzájárulhassanak a magyar versenyképesség erősítéséhez, egyenlő, átlátható és az európai normáknak megfelelő működési feltételekre van szükség. Ehhez a protekcionizmus és egyes tulajdonosi formák diszkriminációjának a mellőzése éppúgy hozzátartozik, mint a jogbiztonság és tulajdonjogok tiszteletben tartása. Biztosítani kell, hogy a különterhek szigorúan korlátozott időre szóljanak csak, egyben el kell indítani azokat a szerkezeti reformokat, amelyek fenntartható egyensúlyi alapokra helyezik az államháztartást.
A szerző a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke
