Vendég: Zakár Tivadar ,
a BÉT kijelölt tanácsadójaként működő Univerz Invest Zrt. befektetési igazgatója
Amerikai–ukrán nyersanyag-megállapodás: nagyobb a füstje, mint a lángja? – VG Exkluzív
A botrányos washingtoni Trump–Zelenszkij-találkozó után nem sokkal – már közel két hónapja – aláírta az Egyesült Államok és Ukrajna az ukrán földön lévő ritkaföldfémek bányászatáról szóló megállapodást. Az egyezség legfontosabb célja valójában az volt, hogy továbbra is érdekeltté tegye az amerikaikat abban, hogy ne vegyék le a kezüket a háborúban álló országról – hangzott el a VG Exkluzív legújabb epizódjában.
A podcast vendége: Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, az Eurázsia Központ szakértője , és Papp Gábor, a Magyar Külügyi Intézet kutatója
Már csaknem két hónapja, hogy megegyezett az Egyesült Államok és Ukrajna az ukrán területeken lévő ritkaföldfémek kitermelési jogairól. Az amerikai–ukrán nyersanyag-megállapodás esetében nem is biztos, hogy a gazdasági haszon a legfontosabb szempont, hanem sokkal inkább az, hogy érdekeltté tegye az Egyesült Államokat abban, hogy továbbra is támogassa Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban.
A VG Exkluzív legújabb epizódjában Seremet Sándorral, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával, az Eurázsia Központ szakértőjével és Papp Gáborral, a Magyar Külügyi Intézet kutatójával beszélgettünk. A műsort itt hallgathatják meg.
Amerikai–ukrán nyersanyag-megállapodás: nem is a ritkaföldfémek miatt igazán fontos?
Ukrajna rendkívül gazdag erőforrásokkal bír nyersanyagfronton: gondolhatunk a fosszilis energiahordozókra, a kritikus fontosságú ásványkincsekre vagy éppen a ritkaföldfémekre. Ez utóbbi kategóriába 17, mások szerint 15 elem tartozik, amelyeknek a kitermelése még nem kezdődött meg. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a készletek jelentős része az Oroszország által megszállt keleti területeken található.
Felmerül persze a kérdés, hogy tényleg annyira gazdag-e Ukrajna ritkaföldfémekben, mint amennyire a közvélekedés tartja? „Erre a kérdésre nehéz válaszolni, mindenesetre 2020 és 2022 között, amikor a ritkaföldfémpiacon tapasztaltunk egy óriási áremelkedést, alig foglalkozott bárki Ukrajnával. A piacot egyértelműen Kína dominálja” – mondta Papp Gábor. A szakértő hozzátette, hogy Ukrajna a háború kitörése előtt a kritikus fontosságú ásványkincsek közül a titán-, grafit-, mangán- és lítiumbányászatot kezdte el.
Az amerikai–ukrán ásványkincs-megállapodás létrejöttének talán legfőbb oka mégsem kizárólag a ritkaföldfémek kitermeléséből származó profit.
„Amikor tavaly már látszott, hogy Donald Trumpnak esélye van megnyernie az elnökválasztást a demokraták előtt, akkor felmerült, hogy az Egyesült Államokat valahogyan továbbra is érdekeltté kell tenni Ukrajna támogatásában. Márpedig ha Trump üzleti érdeket lát ebben, akkor szívesebben áll az ukránok oldalán” – tette hozzá Seremet Sándor.
További részletek a beszélgetés tartalmából:
- Így áll most a front Ukrajnában (01:05)
- Kit illetnek meg az Ukrajna keleti területein lévő ásványkincsek? (05:23)
- Tényleg olyan ritkák a ritkaföldfémek? (07:32)
- Miről is szól az amerikai–ukrán nyersanyag-megállapodás? (11:08)
- Tényleg ritkaföldfém-nagyhatalom Ukrajna? (20:00)
- Biztos, hogy óriási szüksége lesz a világgazdaságnak a ritkaföldfémekre? (26:12)
A korábbi podcastjeinket itt hallgathatják meg.
Továbbiak
Vendég: Heinrich Balázs ,
az Otthon Centrum értékesítési vezérigazgató-helyettese
Vendég: Péller András ,
a VG újságírója
Vendég: Balogh László ,
az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
Címoldalról ajánljuk
Tovább a címoldalra
