Százmilliónál is többe kerül, hogy Karácsony Gergely levelet küld a budapestieknek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságVégleges számok még nincsenek, de a városvezetés azzal számol, hogy a Karácsony Gergely főpolgármester által kezdeményezett budapesti lakógyűlés lebonyolítása összesen több mint 125 millió forintba kerül – erről beszélt az általános főpolgármester-helyettes egy csütörtöki háttérbeszélgetésen.
Mennyibe kerül Karácsony Gergely konzultációja?
Kiss Ambrus elmondta, hogy a levelek kézbesítése mintegy százmillió forintot emészt fel, de ezt méltányos összegnek tartja, mert azt jelenti, hogy egy levélre 72 forintot költenek. Miközben egy levél feladásáért a postán 175, borítékkal együtt 200 forintot kérnek. A 72 forintos levélárat összehasonlította a legutóbbi nemzeti konzultáció vonatkozó adatával, amely szerinte borítékonként 334 forint volt. Bár azt ő is megjegyezte, hogy a nemzeti konzultációban sok millióval több embert kellett elérnie a kormánynak, mint most a budapesti városvezetésnek, így aztán a párhuzam nem feltétlenül releváns. Illetve az is kiderült, hogy Karácsony Gergely leveleit nem a posta kézbesíti, hanem a fővárosi dolgozók pluszdíjazásért.
Ezzel a budapesti lakógyűlés költségsora nem ért a végére, mivel további 25 millió forintot költ el a városvezetés a vonatkozó reklámokra és hirdetésekre.
Vagyis összességében a főpolgármester kezdeményezése 125 millió forint finanszírozást igényel.
Mennyi hitelt tervez felvenni Budapest?
Mindez akár értékelhető olcsónak is, ugyanakkor párba állítva azzal, hogy a soron következő május 24-i közgyűlés éppen azt kívánja megszavazni, hogy a budapesti közösségi közlekedés zavartalan működése érdekében a BKK 24 milliárd forintnyi éven belüli, úgynevezett áthidaló hitelt vegyen fel, már némiképp visszásnak tűnik. Ennek kapcsán Kiss Ambrus jelezte: a BKK-hitel Budapest „túlélő programjának” soron következő eleme, amelynek csak a kamatköltsége 673 millió forint. Ezt felerészben az energiamegtakarításaikból, felerészben pedig a Budapest 150 rendezvénysorozat programjainak terhére teremtik elő.
Mikor indul a per az állam és Budapest között?
Apropó, túlélő program: az is kiderült, hogy a már április közepén bejelentett, a Pénzügyminisztériummal szemben tervezett fővárosi per május legvégén élesedik. Akkor nyújtja be a városháza a keresetlevelet a Fővárosi Törvényszékre, egyúttal azonnali jogvédelem iránt is folyamodik. Az utóbbi egy jogtechnikai eljárás, a lényege, hogy a per ideje alatt, egészen az ítélethozatalig, ne lehessen pénzügyi követelést végrehajtani a fővárosi önkormányzat számlái esetében. Ennek azért van jelentősége, mert május végén az aktuális iparűzésiadó-bevételek befizetése miatt a főváros folyószámláira sokmilliárdos összeg érkezik be, amelyből az állam inkasszálni tudná a városvezetés által megtagadott adóbefizetést. Ha viszont a bíróság befogadja a keresetlevelet, és helyt ad az azonnali jogvédelem iránti kérelemnek, akkor az állam nem fogja tudni ezzel a módszerrel sem beszedni a fővárosi adókat.
A per a szolidaritási hozzájárulásról szól. Ez Budapest esetében 2023-ban mintegy 58 milliárd forint lenne, de ebből Karácsony Gergely csak 33 milliárdot tart jogosnak. A fennmaradó 25 milliárd forint átutalását nem teljesíti, és bírósághoz fordul azért, hogy ennek a 25 milliárd forintnak a beszedését törvénytelennek mondja ki az igazságszolgáltatás. Kiss Ambrus adatokat is közölt a főváros gazdálkodásáról. Az idei első négy hónapban 105,8 milliárd forint volt a működési költség, ennek 38 százaléka a közösségi közlekedésre ment, 20 százaléka pedig a szolidaritási hozzájárulás befizetésére.
