Ledobja az atombombát a kamara: már tavasszal 3-4 százalék közötti fix kamatok jöhetnek a Széchenyi-kártya programban

„Nagyon jól állnak a kormánnyal a tárgyalások. Abból indulunk ki, hogy a kamattámogatásra és a garanciadíj támogatásra szükség van, ugyanis ez segíti a mikro- és kkv-szektort, illetve azokat az iparágakat és szektorokat, amelyeket megcélzunk” – mondta a Világgazdaságnak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, aki az idei gazdasági évnyitón beszélt először arról, hogy a kamara a Széchenyi-kártya programban, amely több mint 20 éve a hazai kkv-k egyik fő finanszírozási forrása, a mostani 5 százalékos fix kamatok helyett 3 és 4 százalék közötti, államilag támogatott hitelkamatokat szeretne kialkudni a kormánynál.

Parragh László hozzátette, már fél éve dolgoznak rajta, hogy az alapkamat – az infláció csökkenéséhez igazodva – elinduljon lefelé, és ez egyúttal lefelé vigye a kamatszinteket. Ezért most abban bíznak, hogy a jegybank is követi a kamatpálya csökkenését, és ha ez valóban megtörténik, akkor nyilvánvalóan a hitelkamatok is mérséklődni fognak. Ebben az esetben pedig szerinte nem biztos, hogy a Széchenyi-kártya hitelkamatát 5 százalékon kell tartani, ezért kezdeményeztek egyeztetést az alacsonyabb kamatokról.

– árulta le Parragh László, hozzátéve, hogy az 5 százalékos kamatszint még most is kedvezőnek számít, hiszen most márciusban még mindig 9 százalék az alapkamat , de ahogy az infláció elindult lefelé az elmúlt időszakban, úgy száz bázispontos kamatcsökkentésekkel hónapokon belül be fogunk állni egy normál kamatszintre. Szerinte a gazdaság is kikényszeríti ezt, vagy a kormány és a kamara közösen olyan programokat talál ki, amelyek kedvező kamatozásúak a vállalkozások számára vagy az MNB egész egyszerűen belátja, hogy hitelezés nélkül a gazdasági növekedés nem biztosítható.

Legalább 1600 milliárd kihelyezésére számít a kamara

Parragh László emlékeztetett, hogy a válságok alatt évente 1600 és 2000 milliárd forintot helyeztek ki a Széchenyi-kártya programban, idén 1600 milliárd forint lehet ez az összeg. Úgy látja, a forrás ággal nincsen probléma, a kereskedelmi bankok is szívesen vesznek részt a programban, sőt, versengenek is érte. A korlát sokkal inkább a költségvetés kamattámogatási ága, ez nagyjából évente 200 milliárdnál nagyobb pluszkiadást jelent az államkasszának, még ha adóbevételt is hoz, hiszen például fehéríti a gazdaságot.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e új hiteltípus, azt mondta, nem akarnak újat, viszont megjegyezte, hogy az már egy másik kérdés, hogy ha összeáll a Nemzetgazdasági Minisztériumban is az a versenyképességi csomag, amiről az évnyitón Nagy Márton miniszter is beszélt, akkor a szinergiák érdekében lehet, hogy belenyúlhatnak egy-egy termékbe.

Már hamarabb kellett volna gyorsítania a jegybanknak

Parragh László kitért a jegybank és a közte meglévő konfliktusra is, ami kapcsán megismételte, amit korábban is mondott lapunknak, hogy ez nem személyes, hanem szakmai vita köztük.

– magyarázta az MKIK elnöke, aki reagált Virág Barnabás szavaira. A jegybank alelnöke a legutóbbi kamatdöntést követően a magas kamatszintet és nemzeti bankot ért kritikákat a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének felmérésére hivatkozva hárította el, amiben jelenleg nincs a finanszírozás a vállalatok legégetőbb problémái között. Parragh László a vállalatok reakcióján azt látja, hogy a lakossághoz hasonlóan magas a készpénzállományuk, és van egy bizonytalanság ennek az elköltésére. Emiatt aztán nem kezdenek el beruházni, így hitelt sem vesznek fel.