Az általános vélekedéssel szemben a koronavírus-járvány gazdasági hatásai nem voltak feltétlenül negatívak, sőt a területi statisztikák alapján inkább ezzel ellentétes vélemény fogalmazható meg – mutat rá legújabb, a témát vizsgáló kiadványában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Mivel a koronavírus-járvány számos gazdasági és társadalmi folyamatra kihatott, a teljességre törekvés helyett és az ok-okozat konkrét vizsgálata nélkül vizsgálta meg a KSH a közvélekedésben néhány hangsúlyosabban megfogalmazódott tárgykör éves adatainak összehasonlítását. Ennek megfelelően a népesség- és társadalomstatisztikai, illetve a gazdaságstatisztikai terület öt komponensét:
- a nyilvántartott álláskeresők,
- a vendégéjszakák,
- a múzeumlátogatók,
- a halálozások számának, valamint
- a gazdasági teljesítménynek a változását
vizsgálták meg.
Kevésbé hatott a foglalkoztatásra a koronavírus-járvány
Ezen fő adatok áttekintése után a KSH megállapította, hogy a vizsgált tárgykörök közül a koronavírus-járvány
a kulturális tér múzeumi intézményrendszerére, a nyilvántartott szálláshelyek vendégéjszakáinak számára és a halálozási számok alakulására mért jelentős csapást.
Vagyis a várakozásoknak megfelelően a vizsgált térségekben igazolható a kétségtelen negatív hatás. Ezzel szemben a nyilvántartott álláskeresők számában csak 2020-ra vonatkozóan bizonyítható kedvezőtlen irányú eltérés, mert 2021-ben a várostérségek többségében erőteljes csökkenés volt tapasztalható a munkát keresők számában, vagy a korábbi időszak számaihoz történő visszarendeződés volt megfigyelhető.
A vendégéjszakák száma tekintetében 2019-hez képest összességében a legnagyobb forgalmat lebonyolító Budapesti várostérség szenvedte el 2020-ban a legnagyobb veszteséget (mínusz 75,7 százalék), a legkisebbet pedig a Nyíregyházi várostérség (mínusz 25,4 százalék). 2020-ban mind a 19 vizsgált várostérségben csökkent a vendégéjszakák száma, átlagosan 46,2 százalékkal. A vendégéjszakák számának valamennyi várostérségre kiterjedő, nagy mértékű visszaesése az adatok alapján igazolható.
Erőt mutatott a gazdaság a koronavírus-járvány idején
A koronavírus-járvány gazdasági erőre ható vizsgálata ugyanakkor a várakozásokkal szemben nem jelez komoly traumákat, ugyanis a 2020-as adatok általános növekedést mutatnak a néhány, csupán minimális csökkenést mutató térség mellett, míg a 2021-es év – különösen a bázisévhez viszonyítva – komoly emelkedő tendenciát jelez.
A gazdasági erőt fejezik ki az olyan, a GDP-vel korreláló területi értékek, mint az szja-alapot képező jövedelem, a helyi adók és a működő vállalkozások száma.
A területi értékek a három elem megyei átlagával és a megyei GDP-vel arányosított értékei alapján települési szinten kimutathatóvá teszik az egy év alatt millió forintban egy főre jutó összeget.
A számított adatok szerint a 2018-hoz viszonyított gazdasági erő 2019-ben – a Győri várostérség kivételével, ahol stagnált – az összes vizsgált térségben emelkedett, közülük hatban következett be 10 százalékos vagy azt meghaladó növekedés.
2020-ban 2018-hoz képest minden térségben növekedőben volt a gazdasági erő, viszont a 2019-es adatokhoz képest a Dunaújvárosi, az Egri, a Soproni, a Szombathelyi és a Tatabányai várostérségben minimális csökkenés látható. 2021-ben a gazdasági erő 2018-hoz, 2019-hez és 2020-hoz képest emelkedő tendenciájú, ezenkívül a 2018-as bázisévhez viszonyítottan öt térségben (Budapesti, Szegedi, Székesfehérvári, Szolnoki és Veszprémi) elérte vagy meghaladta a 30 százalékot is.
A Covid berobbanása látható volt a halálozási mutatókon
A vizsgált városi régiókban élő 65 éves és annál idősebbek, illetve a 65 év alattiak korcsoportját külön kezelve tovább árnyalható a halálozási adatok elemzése. A 65 éves és annál idősebbek halálozási száma 2019-ben a 2018. évihez viszonyítva 12 várostérségben mutatott emelkedést, de jelentősebb növekedés csak a békéscsabai és a szombathelyi várostérségben volt, viszont egyetlenben sem haladta meg a 10 százalékot, sőt hét várostérségben enyhe csökkenés mutatkozik. 2020-ban azonban 2018-hoz és 2019-hez képest is minden várostérségben nőttek a halálozási számok, sőt a nyíregyházi és a soproni várostérségben több mint 20 százalékkal. 2021-ben a tendencia tovább folytatódott, szinte az összes várostérségben növekedett a halálozások száma a 2018-as bázisévhez és 2019-hez, valamint 2020-hoz viszonyítva is. Három kivétel van 2021-ben: a soproni, a szolnoki és a zalaegerszegi várostérségben enyhe csökkenés történt a 2020-as évvel összevetve.
Összességében megállapítható, hogy a 65 éves és annál idősebbek körében a 2018-as bázisévhez képest már 2020-ban is érezhető volt a járvány hatása, de figyelemre méltó, hogy azoknak a várostérségeknek a többségében, ahol 2019-ben is növekedést mutattak az esetszámok, a koronavírus-járvány idején 2020-ban és 2021-ben is magasabb értékek voltak tapasztalhatók.
