Nagy Márton: kezdünk elfajult állapotba kerülni, vannak közgazdászok, akik nem is gondolkodnak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„Azt gondoljuk, hogy a program nagyon nagy lökést adhat a hazai ingatlanpiacnak, aminek első jelei már ősszel láthatóak lesznek” – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kormány lakhatási tőkeprogramjának, a Baross Gábor tőkeprogram 2.0-nak az elindítását egy sajtóeseményen. Hetekkel ezelőtt hirdette meg az Új gazdaságpolitikai akciótervet a kabinet, aminek egyik legfontosabb eleme a lakhatási feszültségek enyhítése.
A tárcavezető hangsúlyozta, 2024-ben 12 ezerre lesz tehető az újonnan átadott lakások száma, ami historikus mélypontnak számít. Kedvező fejlemény, hogy nőnek a tranzakciós számok, a két hatás együttesen azonban azt eredményezi, hogy emelkednek a lakásárak.
Legalább 25 ezer új lakás építését céloztuk meg évente
– fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy az új lakáshitel-szerződések összege háromszorosa a korábbinak, tehát nagyon erős növekedés figyelhető meg. Azt lehet mondani, hogy a lakáshitelek esetében nagyon erős konjunktúra érezhető, szerinte mindez azt bizonyítja, hogy a lakosság megmozdult, a bankok pedig versenyeznek az ügyfelekért.
Ugyanakkor azt is lehet látni, hogy a lakáshiteleknek csak a 15 százaléka kötődik új lakáshoz, ami azért baj Nagy Márton szerint, mert ha így marad, akkor csak az árak fognak tovább emelkedni.
A kormány célja, hogy a lakásinflációt megakadályozza, ezért akarják a kínálati oldalt erősíteni. Rámutatott arra is, hogy Debrecenben és Budapesten nagyon nagy probléma a lakhatási kérdéskör, és a bérleti piac sem néz ki jól. A fiatalok a jövedelmük 40-60 százalékát költik bérleti díjakra, ezzel valójában nagyobb a rezsiköltségük. Az OECD kutatása is azt bizonyítja, hogy 40 százalék fölött már kritikus a lakhatás.
Kétszázmilliárd forint mehet az ingatlanpiacra
Emlékeztetett arra, hogy 2023-ban volt egy Baross Gábor tőkeprogram, amelynek köszönhetően összesen 8 ingatlanalapba közel 150 milliárd forint került befektetésre.
A tőkeprogram keretösszege 200 milliárd forint. Ezt három célra fogják adni, és 100 százalékban Magyarországon kell felhasználni. A tőkeprogramnak köszönhetően 5 év alatt 30 ezer lakás épülhet meg.
Március elsején indul, és az ingatlanalapkezelők december 31-én pályázhatnak. Főbb tudnivalók:
- Legfeljebb 30 milliárd forint alapkezelőnként a befektetési összeg mértéke.
- Az MFB Zrt. az adott alapban legfeljebb 70 százalékig szerez részesedést.
- Pályázók köre: Magyarországi székhelyű alapkezelők, átlagos kezelt vagyon legalább 30 milliárd forint ingatlanbefektetési alapokban.
- Az elvárt hozam: piaci.
- Forrásfelhasználási célok: az állami befektetés 100 százalékának megfelelő összeget magyaraországi fejlesztésekre kell fordítani.
- Vevői kör: természetes személynek adható el vagy adható bérbe a lakás.
- Visszaváltás a jegyzést követő évben, ami indokolt esetben 1 plusz 1 évvel meghosszabbítható.
Azt várják, hogy nagyon erősen beindítja az ingatlanpiacot a program, aminek első jelei már jövő ősszel is láthatók lesznek. Hangsúlyozta, a kormány érdeke, hogy növekedés legyen 2025-ben, ezért kötnek szövetséget az ingatlanfejlesztőkkel. Azt viszont rögzítette, hogy csak lakást lehet fejleszteni a programból, később lehet esetleg szűkíteni.
Csődben a magyar gazdaság?
Kezdünk elfajult állapotba kerülni, vannak olyan közgazdászok, akik nem is gondolkodnak
– így reagált a Világgazdaság kérdésére Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnökének szavaira, aki napokkal korábban az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy a 2008-as görög csődhöz hasonlítható a magyar gazdaság mostani állapota.
A miniszter szerint vannak szószólók, akik csak riogatnak, és rosszat akarnak, és nem a növekedést akarják beindítani, hanem lebeszélni arról az embereket, hogy vállalkozzanak vagy fogyasszanak.
Úgy véli, hogy Görögországot Magyarországgal összehasonlítani olyan, mint almát a körtével, ráadásul a Fitch Ratings pont múlt pénteken javította a magyar kilátásokat, ami megcáfolja Mellár Tamás szavait.
„Nagyon jó jegybankelnök lesz Varga Mihály”
Gratuláltam neki, talán egyedüliként nyilvánosan. Azt gondolom, hogy nagyon jó jegybankelnök lesz
– mondta Varga Mihály MNB-elnökké való kinevezéséről. Úgy látja, nagyon harmonikus a kapcsolat közöttük, a minisztert nagyon felkészültnek tartja, aki szerinte kiválóan fogja elvégezni a munkáját.
„Minden tudásukat beletették a költségvetésbe, büszke vagyok rájuk” – ezt válaszolta arra a kérdésre, hogy kik fognak a költségvetéssel foglalkozni a Nemzetgazdasági Minisztériumban, miután a Pénzügyminisztérium megszűnik. Egyelőre azonban személyi kérdésekről nem kívánt részleteket mondani.
A bankoknak nagyobb felelősséget kellene vállalniuk, kiszámíthatóság kell
Reméljük, megjön a bankok kedve a társadalmi felelősségvállaláshoz
– mondta a bankokra rátérve. Arra a kérdésre, hogy milyen euróárfolyamra lenne szüksége a magyar kormánynak, azt mondta, kiszámíthatóságra van szükség, és stabilitásra, a volatilitással van leginkább a probléma. Úgy látja, hogy simán lehet újra 397 forint egy euró, de ezt a piac dönti el.
