Az OTP Bank előre jelezte a kamatokat, a forint visszavonul

Kamat-előrejelzést tett közzé hétfőn az OTP Bank, a legnagyobb magyar pénzintézet. Egyike ez a forint árfolyamára záporozó legalább három fontos belföldi hírnek, amelyekhez egy igen fajsúlyos árfolyammozgató külföldi fejlemény is társult: az amerikai–kínai vámegyezség híre, amely világszerte megbolondította a deviza- és a részvénypiacokat. 

Az OTP jegyzete az áprilisi inflációs adatok után érkezik: az éves infláció a múlt hónapban 4,2 százalékra esett a márciusi 4,7-ről, miután a kormány árréscsökkentő szabályokat vezetett be. A bank elemzői abból indulnak ki, hogy bár a drágulás üteme mérséklődött, az index meghaladta a 4 százalékos elemzői konszenzust és az OTP 3,6 százalékos előrejelzését, mert történt néhány váratlan áremelés, miközben az árrésintézkedések hatása kisebb volt a vártnál.

Váratlanul alakult a gyógyszer, a gáz, a dohány és az élelmiszer ára és a banki és telekom díjak

Felsorolták a meglepetéseket:

• A gyógyszerárak 3 százalékkal emelkedtek egyik hónapról a másikra, ez 2007 óta a legnagyobb egyszeri emelkedés. (A jegyzet megemlíti: közben 30 gyógyszer termékcsoportra is kiterjesztették a kormányzati korlátozást, ez a hatás a júniusi inflációs adatokban fog teljességében megmutatkozni.)
• A gázárak 8 százalékkal emelkedtek, ami a KSH metodikájának tudható be, és valószínűleg visszakorrigál a következő hónapban-hónapokban. 
• A banki és telekom díjak emelkedtek, habár a szolgáltatók abban egyeztek meg a kormánnyal, hogy 2026 közepéig nem drágítanak – ez az elemzők szerint abból eredhet, hogy a KSH statisztikája nem ugyanazokat az elemeket veszi számba, mint az egyezség. 
• A dohányárak váratlanul 2,5 százalékkal emelkedtek. 
• Az élelmiszer-infláció 0,6 százalékponttal több a vártnál – a kormánybeavatkozás működik, csak kevésbé, mint az OTP számította.

OTP Bank: ez várható a kamatokban és az inflációban

Az OTP a vártnál magasabb áprilisi adat ellenére sem emelte az év egészére vonatkozó 4,5 százalékos inflációs előrejelzését, tekintettel az olajárak esésére és az újabb kormányzati intézkedésekre. Megjegyzik ugyanakkor, hogy a korlátozások kifutásával inflációs többletnyomás jelentkezik, különösen mert az év második felétől gazdaságösztönző kormányzati lépések is várhatók, ezért a bank közgazdászai jelentős rizikót látnak, hogy az infláció nem esik tovább 2026-ban.

A konklúziójuk:

Varga Mihály: fegyelmezett monetáris politikára van szükség

Megszólalt a témában a Magyar Nemzeti Bank elnöke is. 

A világban tapasztalható bizonytalan geopolitikai és kereskedelmi helyzet olyan inflációs kockázatokat hordoz magában, amelyek miatt a Magyar Nemzeti Banknak újra és újra meg kell erősítenie elkötelezettségét a fegyelmezett monetáris politika fenntartása és az árstabilitás elérése mellett – jelentette ki a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) májusi ülésén, Bázelben.

A költségvetésről is érkezett hír: április végén az államháztartási hiány 2930,5 milliárd forint volt, azaz egy hónap alatt 376 milliárd forinttal nőtt a deficit. Ezzel az éves terv közel 70 százaléka teljesült az első négy hónapban. Ehhez tudni kell azonban: a magyar költségvetés hagyományosan „orrnehéz”, az év első három-négy hónapjában össze szokott jönni a hiány tetemes része, majd a nyári hónapoktól kezdve kisimul az egyenleg. 

Forintárfolyam: a vegyes belföldi híreket felülírta a vámháború új fejleménye

Ami a forint árfolyamát és az említett belföldi híreket illeti: a monetáris szigorra utaló OTP-s és MNB-s hír pozitív, a költségvetési híreket viszont – ha nem is kiugró az év eleji hiány aránya – gyakran viseli durcásan az árfolyam.

Akárhogy is: a dollár menetelése ezúttal felülírta a belföldi fejleményeket, miután megegyezett a vámháború két legnagyobb nemzetközi szereplője, az Egyesült Államok és Kína.

Ez abból látszik, hogy a többi közép-európai deviza hasonlókép reagált, a lej kivételével, amelynek új védelmi vonalat alakított ki az euró ellenében 5,1 környékén a román jegybank, miután az évekig védett 5-ös szintet feladni kényszerült. 

Miután a dollár szinte minden más devizával szemben nagyot erősödött (a forintkeresztben is), a szokott összefüggést követve – a lej kivételével – az euróval szemben is gyengültek a közép-európai devizák. Százalékosan a legtöbbet a forint (mintegy fél százalékot, 405,84 környékére), de a cseh korona reakciója kiugróbb volt, hiszen háromhetes mélypontot ütött 24,99-nál.

A magyar tőzsdén estek a blue chip részvényárak is, az OTP kivételével, amely 0,8 százalékot erősödött.