Hatalmasra duzzadt Magyarország aranytartaléka az elmúlt tizenöt évben
Magyarország aranytartaléka a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vásárlásainak köszönhetően 2010-től kiugró mértékben, 2024 szeptemberére a harmincötszörösére, 110 tonnára nőtt, jelentősen meghaladva a korábbi, 2021-es 94,5 tonnás csúcsot is – írja az Origo.
Rekordszinten Magyarország aranytartaléka
Az aranytartalék jelenlegi szintre való növelésével az MNB folytatta a 2018-ban megkezdett aranyvásárlási folyamatot, és a magyar aranytartalék ezzel rekordszintre emelkedett.
A növekedés azt mutatja, hogy az MNB a globális trendekhez igazodva vásárolta az aranyat, mivel 2010 óta a jegybankok nettó aranyvásárlókká váltak. A 2022-es orosz–ukrán háború kitörése után a központi bankok aranykereslete rekordokat döntött, ami 2023-ban is folytatódott. A 2024-es esztendő szintén magas jegybanki aranykeresletet hozott, megközelítve a korábbi rekordokat.
A nemzeti jegybankok arany iránti kereslete 2022-ben történelmi csúcsot ért el (1082 tonna), majd 2023-ban a történelmi csúcstól némileg elmaradt, de így is meghaladta az 1000 tonnát.
Magyarország aranytartaléka az alábbiak szerint emelkedett az elmúlt tizenöt évben:
- 2010: A jegybank alapítása óta nem volt ilyen magas az aranytartalék, de 2010-ben még alacsonyabb volt a későbbi értékeknél.
- 2018: Az aranytartalék 3,1 tonnáról 31 tonnára nőtt.
- 2021: A jegybanki aranytartalék 94,5 tonnára emelkedett.
- 2024: Az MNB 2024 szeptemberére 110 tonnára növelte az aranytartalékot.
A magyar jegybank Magyarország hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai céljait figyelembe véve emelte az aranytartalékot: ahogy a fentiekből is kitűnik, 2018-ban több mint tízszeresére, majd 2021-ben háromszorosára bővítette a készleteket. Az aranytartalék növelését támogatta, hogy tovább erősödtek azok a világgazdasági, geopolitikai és tőkepiaci folyamatok, amelyek az utóbbi években az arany szerepének felértékelődéséhez vezettek.
„Egy ország aranytartalékának jelentősége az értékállóságában rejlik: a pénzügyi rendszer stabilitásának őrzése mellett a befektetői bizalom erősítésében is kulcsszerepet játszik” – mondta márciusi hivatalba lépésekor Varga Mihály, a jegybank új elnöke.
Menedékeszköz nehéz időkben
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője úgy véli: több oka is volt annak, hogy Magyarország, a világ és régiónk sok más országához hasonlóan jelentős mértékben növelte az aranykészletét. Az elmúlt években sokat nőtt a globális bizonytalanság, gondoljunk csak a hagyományos háborúkra, illetve a vámháborúkra. De itt volt a Covid-világjárvány, valamint az elmúlt száz év egyik legnagyobb krízise, a 2008-as globális pénzügyi válság.
Bizonytalan időkben pedig a befektetők az arany felé fordulnak. A jegybankok ugyanúgy, mint a kisbefektetők.
Az ellátási láncok sérülése, a vámháborúk és a beszállítói láncok ezek miatti átrendeződései, valamint a világ nagy jegybankjainak pénznyomtatása ráadásul növelték az inflációs kockázatokat. Egy ilyen időszakban a reáleszközök, így az arany is vonzó befektetés. „A Magyar Nemzeti Bank tehát kiválóan olvasta a nagy trendeket, és okosan döntött, amikor növelte hazánk aranytartalékait” – szögezi le az elemző.
A magyar aranytartalék nagyobb részét, 94,73 tonnát az MNB itthon őrzi, kisebb hányada, 15,5 tonna pedig a Bank of England értéktárában van elhelyezve, Londonban. A teljes cikket itt olvashatja el.
