Swap-line vagy államközi hitel? Mindenki erről beszél, a kormány nyilvánosságra hozza, ha élesedne
Gulyás Gergely a mai kormányinfón egyértelművé tette: ha az Egyesült Államok bármilyen megállapodást vagy pénzügyi védőhálót biztosít Magyarországnak, az nyilvános lesz, nem marad titokban. A magyar–amerikai konstrukció pedig nem egy klasszikus hitel lenne, hanem egy állandó, lehívható garancia – swap-line, rugalmas hitelkeret vagy akár államközi finanszírozás formájában.
Ha bármilyen ilyen megállapodás létrejön, az nyilvános adat
– közölte Gulyás Gergely a kormányinfón, reagálva a magyar–amerikai pénzügyi védőpajzs körüli találgatásokra. A miniszter szerint a kormány teljes átláthatóságot vállal: bármilyen konstrukcióról születik is megállapodás az Egyesült Államokkal, annak részletei megismerhetők lesznek.
A miniszter hangsúlyozta: Magyarország pénzügyi helyzete stabil, az ország fizetőképessége nem igényel közvetlen külső támogatást. A most tárgyalt konstrukciók inkább elvi garanciát jelentenek, amelyek vészhelyzet esetén szolgálnának biztonsági tartalékként. „2008-ban gyakorlati garanciára volt szükség, most csak elvire” – fűzte hozzá Gyulás.
Megszólalt Varga Mihály a pénzügyi védőpajzsról: ez a jövőről szól, jelenleg Magyarországnak nincs rá szüksége
A Trump–Orbán-csúcstalálkozó egyik fontos eredménye a pénzügyi támadások ellen nyújt védelmet. A pénzügyi védőpajzs Varga Mihály szerint elsősorban a jövőről szól, hiszen jelenleg erre Magyarországnak nincs szüksége.
Orbán Viktor az ATV Mérleg című műsorában már részletesen beszélt a konstrukció természetéről.
„Nem lehívni kell klasszikus értelemben a Magyarországnak nyújtott pénzügyi védőpajzsot, hanem állandóan rendelkezésre áll, amikor és olyan formában, amiben hazánk szeretné, limitösszeg nélkül – mondta a miniszterelnök. Hozzátette: – Többféle nemzetközi forma létezik – mondhatok nemzetközi szavakat, hogy swap-line vagy flexible credit line –, ezek mind olyan megoldások, amelyek a stabilitást szolgálják.”
A kormányfő szerint tehát a megállapodás nem klasszikus értelemben vett hitelről szól, hanem egy rugalmas pénzügyi háttérről van szó, amelyhez a magyar fél akkor nyúlhat, ha a piaci helyzet indokolja. Bár konkrét összeget nem említett, utalt rá, hogy „10-20 milliárd dollár vagy euró” nagyságrendben is értelmezhető lehet a konstrukció.
A kormányfő a kritikákra is reagált: „Az, hogy az én szemem színe vagy a magyarok eredménye nem tetszik nekik, másodlagos. A lényeg, hogy Magyarország stabil és kiszámítható partner, az Egyesült Államokkal pedig kölcsönösen előnyös konstrukcióban dolgozunk.”
Swap-line: mit jelent a kormány kedvenc új jelszava?
A swap-line, vagyis devizacsere-megállapodás két jegybank közötti konstrukció, amelyben az egyik fél ideiglenesen biztosítja a másiknak saját devizáját, cserébe a partner ország pénznemét kapja letétbe.
Ez nem klasszikus hitel, hanem likviditási biztosíték: arra szolgál, hogy
- ha a forint vagy a devizapiac nyomás alá kerül,
- a Magyar Nemzeti Bank azonnal hozzáférhet például dollárhoz
- anélkül, hogy egy instabil piacon kellene vásárolnia.
Szakértők szerint a swap-line inkább hitelkeret, mint hitel: a pénzt nem használják fel automatikusan, csak akkor aktiválódik, ha szükség van rá. Ilyen konstrukciókat több ország is fenntart az amerikai Federal Reserve-vel, például Japán, Kanada vagy az Európai Központi Bank.
Államközi hitel – a másik lehetséges forma
A másik opció az államközi hitel, amikor két ország kormánya közvetlenül köt finanszírozási megállapodást. Ebben az esetben tényleges pénzátutalás történik, kamattal és visszafizetési kötelezettséggel.
Orbán Viktor leszögezte: a mostani konstrukciók között az államközi hitel is csak lehetőségként szerepel, nem pedig már megkötött megállapodásként.
Ez nem IMF-hitel, nem külső feltételrendszerhez kötött segítség
– fogalmazott. A kormány ezzel azt kívánja hangsúlyozni, hogy az amerikai védőpajzs nem jelent alárendeltséget, csupán egy biztonsági hálót, ami erősítheti a forint és a magyar gazdaság stabilitását.
A hivatalos kommunikáció alapján Magyarország nem kapott közvetlen pénzt az Egyesült Államoktól, hanem egy pénzügyi együttműködési keretet nyitottak meg, amely adott esetben aktiválható.
A hangsúly az elvi garancián és a bizalmi együttműködésen van. Gulyás Gergely szerint ez a kapcsolat „soha nem volt ilyen jó a rendszerváltás óta”, Orbán Viktor pedig egyenesen úgy fogalmazott:
A magyar–amerikai kapcsolatok aranykora itt van.
Ha pedig valóban létrejön bármilyen konkrét megállapodás, Gulyás szavai szerint az nyilvános dokumentumként kerül majd a nyilvánosság elé – ez pedig markáns különbség a korábbi, titkosított nemzetközi hitelcsomagokhoz képest.
Máris fialt az Orbán–Trump-csúcs: történelmi beruházás érkezik hazánkba – több százmillió dollárt fektet be az amerikai óriás
A fejlesztéshez az állam mintegy 18 milliárd forint támogatást nyújt, ami 200 új munkahelyet teremt, és tovább erősíti a magyar–amerikai gazdasági kapcsolatokat. Orbán Viktor közleménye szerint a Procter & Gamble 72 milliárd forint értékű beruházást valósít meg Magyarországon, Gyöngyösön és Csömörön.
Ruff Bálint a valaha volt legnagyobb átvilágítását jelentette be – kiderült, mikor kezdi el a munkát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal
