Mercosur: hiányolta a magyar gazdákat Magyar Péter, most jelentkeztek, egyértelmű üzenetet küldtek neki és Ursula von der Leyennek – „Egy oldalon ülnek, a fejétől bűzlik a hal”

A keddi események meghatározó része volt a Mercosur-megállapodás miatt tarott gazdatüntetés Strasbourgban. Ezen némiképp váratlanul Magyar Péter is feltűnt néhány tiszás agrárszakértő társaságában.

A Tisza Párt elnökét nem fogadták osztatlan örömmel: több gazda számon kérte, miért csak most áll be a tiltakozások mellé és hol volt eddig. A politikus később ezt azzal ütötte el, hogy nem is gazdálkodók kritizálták, hanem fideszes aktivisták. 

Ez biztosan nem állja meg a helyét, hiszen videó bizonyítja, hogy Magyar Péter az agrárkamara egyik vezetőjével került vitába. Ugyanakkor felmerült a kérdés, mit gondolnak valójában a magyar gazdák

• a Mercosurról,
• Magyar Péter strasbourgi feltűnéséről
• és Ursula von der Leyen tevékenységéről.

A Világgazdaság kedden este több érintettel is beszélt, akik elmondták álláspontjuk a fenti témákban. Ezekből meglehetősen világos kép rajzolódik ki.

Mercosur: lesújtó nyilatkozatot tettek a magyar gazdák

Gáspár Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Bács-Kiskun vármegyei elnöke – aki maga is tevékeny szántóföldi művelésben és állattenyésztésben –, arról beszélt lapunknak, hogy amennyiben ez a megállapodás életbe lép, az azt jelenti, hogy az európai, benne a magyar gazdáknak nagyon egyenlőtlen feltételek között kell versenyeznie.

Ennek az egészségkárosító hatása egyértelmű, ráadásul a fogyasztó a boltok polcain fog találkozni a termékekkel, adott esetben nem is tudva a hátterükről. Másrészt agyon fogják verni a teljes európai mezőgazdaságot.

Az ukrán gabonával ez már megkezdődött, most az állattenyésztés következik, legelőször a marhahús behozatalával. Csirkét úgy hoznának be, hogy gyakorlatilag a hajón nevelnék fel. Már ha csak a környezetvédelmet nézzük, akkor érthetetlen. Mindent meg kell tennünk ez ellen, ez őrültség, mindent megtermelünk helyben” – szögezte le.

Szerinte ha nem sikerül megakadályozni a folyamatot, akkor nincs más megoldás,

Családok megélhetéséről van szó. Én 56 éves vagyok, gyerekkoromtól ebben dolgozom. Az ember a két kezével kaparta össze, amije van, azt veszni hagyni nem lehet” – fogalmazott.

Szerinte kár azzal nyugtatni a kedélyeket, hogy az uniós hatóságok majd vizsgálat alá vetik a behozott termékeket és terményeket, hiszen mindösszesen annyi a vállalás ez ügyben, hogy a teljes szállítmány 1 százalékát ellenőrzik. Ez pedig legfeljebb csak szúrópróba.

„Ott voltam, amikor az EU részéről a mezőgazdaságért felelős illetékes azt ígérte a gazdáknak Budapesten, hogy majd ők is kivihetik az árujukat Dél-Amerikába. Tudja, mi jutott erről eszembe? Mikor beléptünk az EU-ba, azt ígérték,

Hányunknak sikerült?” – vetette fel Gáspár Ferenc.

Húsz vegyszerrel kezelt gyümölcs, maradhat?

Madarász Zoltán, Somogy vármegyei NAK-elnök megkeresésünkre arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a kormány régóta napirenden tartja a Mercosur ügyét. Szerinte az EU ezzel a teljes élelmiszer-biztonságát feladja.

Madarász Zoltán gyümölcstermesztésben érdekelt és a emlékeztetett rá, hogy jelenleg is érkezik be Európába dél-amerikai gyümölcs. „Volt olyan szállítmány, amelyet megvizsgálva húsz különböző vegyszer nyomait mutatták ki”.

Most abban bízik, hogy a tagállamok parlamentjeinek jóváhagyása nélkül az EU nem fogja tudni átültetni a gyakorlatba a Mercosurt. Ugyanakkor szerinte a tüntetéseket fent kell tartani.

Arra a kérdésre, hogy amennyiben ez az egyezség valóban ekkora veszélyt jelent az európai élelmiszer-biztonságra, miért hajtaná mégis végre Brüsszel, úgy reagált, hogy az információk szerint ebben ipari szempontok döntöttek, elsődlegesen az autógyártás. A Volkswagen egyik legnagyobb felvevőpiaca Brazília.

Ráadásul Európában jelenleg már csak mintegy 12 millióan gazdálkodnak, ami a 450 milliós teljes lakossághoz képest elenyésző. „Úgy gondolhatták, hogy túl kevesen vagyunk.” Amikor rákérdeztünk Magyar Péter és a Tisza mai kiállására a Mercosur ellen, visszakérdezett:

Most is csak kimentek fotózkodni, én úgy tudom, hogy a kint lévő gazdatársak teljesen elhatárolódtak tőlük. Önmagunkért kell kiállnunk, a magyar kormánnyal vállvetve küzdünk a jövőnkért” – zárta nyilatkozatát Madarász Zoltán.

Miért csinálja Ursula von der Leyen?

Glück Péter szántóföldi növénytermesztő úgy értékelt a Világgazdaságnak, azzal, hogy Ursula von der Leyen aláírta a megállapodást, ezt már nem nagyon lehet visszacsinálni. Szerinte a részletszabályok kidolgozásába se nagyon akarják majd bevonni a nemzeti kormányokat.

Ő maga most úgy készül, hogy megpróbálja a lehető legjobb termést összehozni, csak azt nem tudja, el fogja-e tudni adni. Szerinte már az idénre várható az első vámmentes szállítmány megérkezése Európába, ami a kereskedői spekulációkban már visszaköszönhet és leverheti a felvásárlói árakat. Ahogy ez az ukrán áruval is megtörtént: ha nem is volt olyan mennyiségben, mint riogattak, akkor is alkupozíciót jelentett.

Az én megérzésem, hogy ő nem az uniós polgárokért dolgozik. A tüntetéseknek viszont van értelme, mert hátha át lehet állítani egy-két nagy államot. Volt szó róla, hogy a spanyolok visszatáncolnak, az olaszokon beleegyezésén viszont nagyon csodálkozom, ők nagyon sokan tüntettek Brüsszelben.”

Glück Péter szerint az első lépés az uniós fordulatban Ursula von der Leyen elmozdítása lenne, mert a fejétől bűzlik a hal. Utána jöhetnek a kiszolgálói. Szerinte az, hogy Magyar Péterék ma megjelentek Strasbourgban, csak kampányfogás, „én a nyakamat tenném rá”. 

A legrosszabb az egészben, hogy a mezőgazdaságban már így is eleve évek óta sokan a túlélésre játszanak. Ezt fejeli meg ez a bizonytalanság. A munkát csak tervezni tudjuk, hogy lesz-e értelme, azt nem tudjuk – jegyezte meg végül.