BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
20260218_bubevonat_teszt_01_VZ
Budapest–Belgrád vasútvonal

Történelmi pillanat: elindul az első vonat a Budapest–Belgrád-vasútvonalon, de nem a teljes projekt élesedik – kettészedték a startot, mutatjuk a részleteket

Pénteken bekövetkezett az, amire már régóta vártunk. Február 27-én megindult a teherforgalom a Budapest–Belgrád-vasútvonalon. A személyszállítás márciusban veszi kezdetét.

Több évig tartó munkálatok és hosszas előkészítés után történelmi naphoz ért a magyarországi vasúti közlekedés: február 27-én megindult a forgalom a Budapest–Belgrád-vasútvonalon. Utazni egyelőre még nem tudunk a vonatokon, pénteken ugyanis csak a teherforgalom kapja meg a zöldlámpát, de a személyforgalom elindítására is már csak néhány hetet kell várnunk.

20260218_bubevonat_teszt_01_VZ
Budapest–Belgrád vasútvonal
Február 27-én megindul a teherforgalom a Budapest–Belgrád-vasútvonalon / Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

Mint ismert, a vasútvonal felújításáról 2014-ben született kormánydöntés. A magyarországi szakasz felújítására a nyertes konzorciumot 2019-ben hirdették ki, a kivitelezés 2022-ben kezdődött el. Az összesen 350 kilométer hosszú Budapest–Belgrád-vasútvonal

  • magyarországi szakaszát a 166 kilométeres Budapest–Kelebia-vasútvonal,
  • szerbiai szakaszát pedig a 183,1 kilométer hosszú Belgrád–Újvidék–Szabadka-vasútvonal alkotja.

Az új, kétvágányú és villamosított pálya 3 óra 15 percre csökkenti a két főváros közötti menetidőt, és alapjaiban rajzolja át a magyar–szerb közlekedési kapcsolatot. A magyar és a szerb illetékesek bejelentése szerint minden szükséges műszaki feltétel teljesült ahhoz, hogy a teljes szakaszon meginduljon a forgalom, így február 27-én elindul a teherszállítás a teljes útvonalon, míg az utasforgalom indulását március 14-re tervezik.

Technikai kihívások, eltérő áramszedők

A személy- és a teherszállítás azért nem azonos időpontban indul, mert a kínai vonatbefolyásoló rendszer (ETCS) csak március közepén lesz üzemképes. ETCS nélkül személyszállítás nem történhet, teherszállítás igen, hagyományos irányítással. Ennél nagyobb – és csak később megoldható – gond, hogy az ETCS működéséhez szükség távközlési rendszert, a GSM-R-t a szerb oldalon nem telepítették.

Emiatt a szerb oldalon a magyar mozdonyok (motorvonatok) SIM-kártyái, magyar oldalon pedig a szerb szerelvények SIM-kártyái nem tudnak roamingolni. Viszont jó hír, hogy a biztosítóberendezések már október 25. óta rendben működnek, ahogyan a központi irányítórendszer is készen van.

A nagy sebességű közlekedés előtt a német vasúttársaság, a Deutsche Bahn speciális mérővonataival végeztek dinamikus vizsgálatokat. A tesztek megerősítették, hogy a pálya nagy tempónál is stabil és biztonságos.

Akad azonban még egy, szintén technikai jellegű kihívás is. Mivel Szerbia nem tagja az Európai Uniónak, így a mozdonyai és a motorvonatainak áramszedői nem az uniós szabványok szerint készültek. Emiatt a szerb mozdonyok magyar területen csak Kelebiáig jutnak el. Azonban déli szomszédunk kínai motorvonata, a Soko így is végighaladhat Budapestig a pályán.

Az ezen az útvonalon közlekedő öt szerb vonatot a kínai gyártó, a China Railway International Group (CRIC) gyártotta, és a szerelvények bizonyos szakaszokon akár 200 kilométer per órás sebességgel is közlekedhetnek majd. A vonatok 498 utas szállítására alkalmasak, ezek közül 250 lesz ülőhely. Az ülőhelyek közül 45 az első osztályon, 205 pedig a másodosztályon található. A kialakítás modern, az ülések bőrkárpítozottak, konnektorokkal és olvasólámpákkal vannak felszerelve.

Az áramszedő-probléma nem érinti a magyar vonatokat sem, vagyis a MÁV szerelvényei szintén gond nélkül közlekedhetnek majd a teljes szakaszon Budapest és Belgrád között.

Ezt tudjuk eddig a Budapest–Belgrád-vasútvonal jegyárairól

Bár a személyforgalom indulására még várnunk kell néhány hetet, már most sokakat érdekel, hogy mennyiért vonatozhatunk majd a két főváros között. Azonban a jegyár kapcsán eltérő kommunikáció jelent meg:

  • Aleksandra Sofronijevic szerb miniszter korábban 32 eurós jegyárról beszélt, dinárban fizetendő ellenértékkel;
  • ezzel szemben a magyar kormány körülbelül 26 eurós árat említett.

A cél mindkét oldalon az, hogy a vasút versenyképes alternatívát kínáljon az autós és légi közlekedéssel szemben.

Az ellentmondást február elején, a Világgazdaságnak küldött levelében tisztázta az Építési és Közlekedési Minisztérium.

„A magyar fél olcsóbb, 25 euró körüli díjszabásra tett javaslatot az egyelőre kicsit magasabb árszint mellett érvelő szerb társvasútnak. A menetrend, illetve a BuBe-díjtermék árának véglegesítése ugyanakkor még nem történt meg, arra a személyforgalom – március közepére tervezett – indulásából visszaszámolt közzétételi előírásoknak megfelelően kerül majd sor” – írta válaszában a szaktárca.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.