Szénhidrogénhiány esetén jól jöhet az energiaszövetkezet – Debrecenben alakul az első
Gyalog Zsolt a VOSZ energetikai szekciójának elnöke a pilot projekt helyszínválasztásának nyomós okaként említette Debrecen gazdaságának, benne ipari infrastruktúrájának látványos fejlődését, ami kiváló alapot adhat az energiaközösség stabil működéséhez.
A projekt helyileg is kötődik a már meglévő ökoszisztémához. A szükséges energiát ugyanis elsősorban a Debrecen Déli Iparparkjában létrehozandó napelempark szolgáltatja majd, az energiatáró kapacitások kialakításához pedig az ugyancsak ott működő CATL által gyártandó rendszerek jöhetnek számításba.
A kezdeti befektetések költségét mintegy ötvenmilliárd forintra becsülik, aminek forrása Gyalog Zsolt szerint a Jedlik Ányos program lehet.
Energiaközösség – amikor nem kell, gyorsan add el
Az energiaközösség működésének egyszerű, de szemléletes példája, amikor a szövetkezeti tagnak erre van szüksége, akkor elektromos autóját kedvezményesen tankolhatja meg a szövetkezet töltőállomásán, amikor viszont otthoni napenergia-termelő rendszerében neki keletkezik feleslege, akkor azt autójával beviheti a közös töltőállomásra, ahol kvázi eladja.
A számítások azt mutatják, hogy egy ilyen energiaközösségben – attól függően, hogy csak a fogyasztást hangolják össze, vagy a megújulók fejlesztésével jelentős mennyiségű szénhidrogénnel előállított energiát is kiváltanak – 5-35 százalék közötti energiamegtakarítást lehet realizálni.
Vagyis a rendszer egyszerre lehet környezet- és pénztárcabarát.
A VOSZ-OSZT koncepció elsősorban a megújuló energiák optimális felhasználását, a napközbeni ingadozás és a szezonális hatás kivédését célozza, amit az egy területen elhelyezkedő felhasználók fogyasztásának összehangolásával kívánnak elérni.
Már régen van, de még sincsen
- Bár az EU már 2006-ban hozott létre egészen nagy léptékű energiaközösséget Dél-Kelet-Európában, működő energiaközösséget egyelőre nem látni túl sokat, de azért akad rá példa.
- A törvényi szabályozás összehangolásának és a megfelelő támogatásoknak hiánya egészen tavalyig komoly akadályát képezte Magyarországon is annak, hogy az addig megalakult mintegy húsz energiaközösség valóban érdemben meg tudja kezdeni működését.
- Úgy tűnik azonban, hogy a szövetkezeti törvény tavalyi módosításával ezeket az akadályokat sikerült elhárítani.
Kósa Lajos OSZT-elnök szerint a szövetkezeti forma azért lehet optimális az energiaközösségek számára, mert a tőkearányos – tőkeérdekelt – szavazati joggal szemben itt az egy tag, egy szavazat elv működik: így határozzák meg az üzleti tervet és így osztják fel a nyereséget is. Ez biztosítja, hogy a nagy energiaszolgáltatók ne kerüljenek monopolhelyzetbe a szervezeten belül és belső viták miatt ne válhasson működésképtelenné szervezet.
Ebben a rendszerben ugyanis minden tagnak az az érdeke, hogy amikor felkapcsolja a lámpát, akkor legyen villany, az éppen felesleges energiát pedig stabil áron tudja eladni.
Bár a főszerep az övék, nem csak a megújulók jöhetnek szóba
A megújuló energiákon túlmenően jól jöhetnek az energiaközösségeknek a hibrid erőművek is. Ezek Palkovics László mesterséges intelligencia stratégiáért felelős kormánybiztos szerint az AI energiaigényének kielégítésében is óriási szerepet vihetnek.
De mintául vehető projekt lehet például Kósa Lajos szerint a kolozsvári RDE, ami hulladékból nyer ki energiát oly módon, hogy a szemétből előállított granulátumot molekuláris lebontással gázzá alakítja.
Egy tonna felaprózott hulladékból 400 köbméter gáz nyerhető, amiből 1,1-1.15 megawattóra állítható elő. Az éves termelés több mint 18 ezer megawattóra.
Az OSZT-elnök úgy véli, ha a kolozsvári projekt – aminek mellesleg egy magyar mérnök a megálmodója – valóban hozza az elvártat, akkor Magyarországon is érdemes megfontolni a szemét ilyen formán történő hasznosítását. Annál is inkább, mivel az EU direktívái szerint a hulladéknak elvileg már most is csak egy kisebb hányada deponálható, a többit hasznosítani, újrahasznosítani kellene.
