Debrecen BMW-város, Kecskemét Mercedes-város, Szeged pedig a BYD városa: kiderült, mi lesz Békéscsaba – Lázár János teljes vidékfejlesztési programot vázolt

Békés megyében valósulhat meg az első olyan magyar modell, amely az öntözésre építi az élelmiszer-előállítást – jelentette be Lázár János Békéscsabán. Az építési és közlekedési miniszter szerint a térség vízkészletei stratégiai értéket jelentenek, amelyekre egy új, stabilabb agrárstruktúra építhető.

Felhívta a figyelmet, hogy a kormány ennek érdekében országos öntözési mintaprogramot indít, amely a mezőgazdaság teljesítményét és kiszámíthatóságát javíthatja. Lázár János a programot szélesebb gazdasági kontextusba helyezte, és konkrét ipari példákkal érzékeltette a kormány célját. Úgy fogalmazott:

• Kecskemét Mercedes-várossá vált,
• Debrecen BMW-város lett,
• Szeged pedig a BYD városa lesz,

és ehhez hasonlóan Békéscsabát és az Alföldet is „naggyá fogják tenni”. A cél, hogy a vidéki térségek ne maradjanak ki a nagy gazdasági átalakulásból, hanem saját erősségeikre – jelen esetben az agráriumra és a vízkészletekre – építve fejlődjenek.

Öntözésre épülő élelmiszeripar

A bejelentett modell lényege, hogy az öntözés nem önmagában jelenik meg, hanem egy teljes élelmiszer-előállítási rendszer alapja lesz. Ez magában foglalja:

• a mezőgazdasági termelés biztonságának növelését,
• az élelmiszeripar fejlesztését,
• valamint a helyben megtermelt alapanyagok feldolgozását.

Lázár János szerint különösen fontos, hogy miközben a Tisza vízszintje csökken, Békés megye vízkészletei kiemelt lehetőséget jelentenek. A miniszter hangsúlyozta: a fejlesztések nem egy-egy központra korlátozódnak, hanem minden békési települést érinthetnek. A tervek szerint:

• ipari és élelmiszeripari beruházások érkeznek,
• új, jól fizető munkahelyek jönnek létre,
• és a helyi gazdaság több lábon állhat.

Az agrár- és ipari fejlesztések így egymást erősítve jelennek meg.

Lázár János: most a vidék jön

A tárcavezető szerint a következő időszak egyértelműen a vidékről szól.

A program részeként:

• több forrás jut a vidéki térségeknek,
• növelik a vidéki fiatalok támogatását,
• és újraépítik a szakképzési rendszert.

A cél, hogy a fiatalok számára a vidéki élet is vonzó és versenyképes alternatíva legyen. A miniszter kiemelte: a szakképzett fiatalok béreit emelni kell, hogy ne csak születni, hanem élni is érdemes legyen a vidéki térségekben. Az öntözésre épülő agrármodell és az élelmiszeripari fejlesztések ebben kulcsszerepet játszhatnak, mivel egyszerre teremtenek munkahelyeket és növelik a jövedelmeket.