Lendületes maradt a keresetek növekedése, még mindig jelentős a plusz tavalyhoz képest

2026 februárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 725 500, a nettó átlagkereset 509 200 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,7 százalékkal, a nettó átlagkereset 12,0, a reálkereset pedig 10,5 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A nettó átlagkereset emelkedése többek között a családi kedvezmény, illetve az anyákat érintő kedvezmények bővülésével haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését. A bruttó kereset mediánértéke 591 900, a nettó kereset mediánértéke 417 100 forintot ért el, 11,8, illetve 13,5 százalékkal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki gyorstájékoztatójából.

Egy hónappal korábban, 2026 januárjában a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak bruttó átlagkeresete 840 600, nettó átlagkeresete 585 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 26,3, a nettó átlagkereset 28,0 százalékkal, a reálkereset pedig 25,4 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Az átlagkeresetek januári kiugró emelkedéséhez hozzájárult a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás (fegyverpénz) is, amely a bruttó átlagkereset növekedésből 18 százalékpontot magyaráz. 

Idén februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 725 500 forint volt, 9,7 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. A nettó átlagkereset 509 200 forintot ért el, ez 12,0 százalékkal magasabb volt, mint 2025 februárjában. A nettó átlagkereset növekedését jelentősen befolyásolta a 2025. július 1-jén és a 2026. január 1-jén bevezetett magasabb összegű családi adókedvezmény, illetve a három gyermeket nevelő anyák 2025. október 1-jén bevezetett, valamint a két gyermeket nevelő 40 év alatti anyák 2026. január 1-jén bevezetett szja-mentessége és a 30 év alatti anyák adókedvezményének bővülése.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 691 300 forint volt, ami 10,0 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 683 500, a költségvetésben 703 400, a nonprofit szektorban 731 ezer forintot tett ki, 9,4 és 11,4, illetve 11,1 százalékkal nőtt egy év alatt. A költségvetési és a nonprofit szektor átlagot meghaladó keresetnövekedését az előre ütemezett béremelések magyarázzák.

• A reálkereset 10,5 százalékkal nagyobb lett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 1,4 százalékos növekedése mellett.
• A bruttó mediánkereset 591 900 forintot ért el, ami 11,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
• A nettó kereset mediánértéke 417 100 forintot tett ki, ez 13,5 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakának értékét.

Megszólaltak az elemzők a friss keresetadatok kapcsán

„A nemzetgazdaság bérfolyamatait a költségvetési szféra húzta felfelé februárban. A KSH 13,4 százalékos bruttó keresetemelkedést regisztrált, amely mögött a közszféra több szegmensét (pedagógusok, igazságügyi, vízügyi, önkormányzati dolgozók, köztisztviselők, szociális és kulturális szféra) érintő bérrendezések állnak” – írta kommentárjában Molnár Dániel. Az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője kiemelte, hogy a versenyszféra esetében mérsékeltebb, 8,6 százalékos volt a béremelkedési ütem. Ez nagyságrendileg megfelel az elmúlt hónapokban tapasztaltaknak.

Várakozásaik szerint az idei év egészében, a bérként elszámolt fegyverpénz nyomán, két számjegyű, annak hatását kiszűrve ahhoz közeli bérdinamika várható. Ennek húzóereje februárhoz hasonlóan a költségvetési szféra lesz. Az MGFÜ-nél azzal számolnak, hogy az energiaárak emelkedése ellenére idén is érdemben infláció feletti lehet a bérfejlesztés, emiatt pedig a reálbérek emelkedésén keresztül a fogyasztás maradhat a növekedés legfontosabb motorja.

„A kereseti adatok tehát felfelé húzzák az idei bérnövekedésre vonatkozó várakozásaimat, nem kizárt az év egészére a 10 százalékot meghaladó átlagbér-növekedés, különösen ha az új kormányzat még az idén végrehajtja béremelési ígéreteit egyes szakmákban. A keresetek emelkedése továbbra is lendületet ad a gazdaságnak, a fogyasztás bővülésének hátterét biztosítja, már csak az exportnak és a beruházásoknak kellene felzárkózniuk” – fejtette ki Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

„Az átlagbérnél is fontosabb talán, hogy miként alakult a mediánkereset változása. Nos, itt továbbra is a minimálbér emelésével közel azonos, 10,5 százalékos növekedésről számolhatunk be éves bázison. Ez jól jelzi, hogy a minimálbér emelése bértorlódást okozott az alsóbb jövedelmi rétegekben, főleg a második és harmadik jövedelmi ötödben, és ezt a vállalatok igyekeztek kezelni” – emelte ki Virovácz Péter. Az ING szenior közgazdásza szerint ami a 2026-os évet illeti, a januári 11 százalékos és 7 százalékos minimálbér- és garantáltbérminimum-emelések láthatóan érdemben meghatározzák majd az idei éves bérdinamikát, ahogyan a fegyverpénzek kifizetése is. Továbbra is érdemben befolyásolja a bérek alakulását, hogy a vállalatok egyre jelentősebb része tartalékol munkaerőt, miközben a demográfiai folyamatok finoman szólva sem kedvezőek munkaerőpiaci szempontból. Ez pedig relatíve feszesen tartja a munkaerőpiacot.

Virovácz szerint a februári adat nem változtatott az összképen, 2026 egészében 9–10 százalék körüli éves átlagbér-növekedést várhatunk.

„A legnagyobb kérdés, hogy a közel-keleti háború okozta költségsokk és a munkaerőköltség tartósabb emelkedése, valamint a várhatóan gyengébb gazdasági növekedés mellett hogyan döntenek a vállalatok. A kilátások érdemi romlása miatt ugyanis a bérköltségek további áthárítása nehézkesebb lehet, így egyre nagyobb esélyt adunk arra, hogy a vállalatok a foglalkoztatotti létszám jelentősebb leépítésével reagálnak majd, ami pedig további negatív kockázatot jelentene a növekedési kilátásokra” – zárta sorait az elemző.