Olajár-hullámvasút a Hormuzi-szorosnál: a törékeny tűzszüneten múlik a magyar infláció sorsa?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA tűzszünet és a Hormuzi-szoros megnyitása mindenképpen jó hír a magyar gazdaság számára – emelte ki a Világgazdaságnak Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője. Felhívta a figyelmet, hogy az olajárak esése és az inflációs kilátások alakulása szorosan függ az amerikai és iráni kapcsolatoktól.
A szakértő szerint az elmúlt időszakban jelentős számú hajó rekedt a világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalán, így a szoros újranyitása azonnali hatással lehet az energiapiacokra. Ha ezek a szállítmányok eljutnak rendeltetési helyükre, az nemcsak a kínálati szűkösséget enyhítheti, hanem a hiánytól való félelmet is csökkentheti, ami több országban már korlátozó intézkedésekhez vezetett.
A piaci reakciók ezt egyértelműen tükrözik: a benchmarknak számító Brent kőolaj spot ára a korábbi, hordónként mintegy 110 dolláros szintről egészen 92 dollárig esett vissza. A határidős jegyzések is mérséklődtek az év végére vonatkozóan, miközben a globális részvénypiacokon is széles körű emelkedés bontakozott ki.
Nem enyhül a feszültség
A megkönnyebbülés azonban rövid életűnek bizonyult. A tűzszünet feltételeinek eltérő értelmezése miatt a felek között továbbra is komoly feszültségek húzódnak, és a hírek szerint a Hormuzi-szorost ismét lezárták. Ez azonnal visszaköszönt az árakban: a kőolaj jegyzése újra 97 dollár fölé emelkedett.
A következő napok kulcsfontosságúak lehetnek: a hét végén közvetlen tárgyalások indulnak Irán és az Egyesült Államok között, miután eddig Pakisztán közvetítésével zajlottak az egyeztetések. Az azonban egyelőre kérdéses, hogy sikerül-e érdemi előrelépést elérni a vitás kérdésekben.
Nem csak az olajárakban mutatkozhat meg a hatás
Molnár Dániel szerint a kedvező forgatókönyv az lenne, ha rövid távon sikerülne lezárni a konfliktust, ami megnyugtatná a piacokat és elindítaná a fokozatos visszarendeződést. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a háború előtti állapotok gyors visszatérésére nem lehet számítani.
Az Öböl menti országok energia-infrastruktúrája súlyos károkat szenvedett, ami a következő időszakban visszafoghatja a globális kínálatot.
Ez tartósan magasabb olajárakat vetít előre, amelyek Európa-szerte felerősíthetik az inflációs nyomást.
Magyarországon egyelőre csak korlátozottan jelent meg a konfliktus hatása az inflációban – részben a szabályozott árak miatt –, márciusban még nem gyűrűzött be teljes mértékben az energiaár-emelkedés. Hangsúlyozta, hogy a következő hónapokban azonban ez elkerülhetetlenné válhat.
Hogy ez milyen mértékben és mennyire tartósan jelenik meg a hazai árakban, az döntően attól függ, sikerül-e tartósan rendezni a közel-keleti konfliktust a közeljövőben – zárta az elemző.
Ennyibe kerülne az élet védett ár és rezsicsökkentés nélkül
A kormány tájékoztatása szerint a rezsicsökkentés és a védett üzemanyagár jelenleg havi közel 100 ezer forintos terhet vesz le a magyar családok válláról. A nemzetközi energiaválság közepette ezek nélkül drasztikusan megugranának a kiadások.
Az elmúlt időszakban az energiaellátás vált Európa egyik legkritikusabb kérdésévé. A közel-keleti konfliktus hatásai begyűrűztek a kontinensre, árrobbanást és bizonytalanságot okozva. Ebben a környezetben a magyar kormány közleménye szerint kulcsfontosságú szerepet játszik a rezsicsökkentés és a védett üzemanyagár.
A számok egyértelműek: egy átlagos család havi költségei közel 100 ezer forinttal lennének magasabbak a jelenlegi intézkedések nélkül.
- A benzin esetében ez havi 48 600 forintos többletet jelentene;
- a gázszámla 31 ezer forinttal;
- az áramszámla pedig 16 ezer forinttal nőne.
A helyzetet tovább nehezíti az orosz energia körüli politikai feszültség és az Ukrajna felől érkező ellátási bizonytalanság. A Barátság kőolajvezeték körüli problémák miatt az üzemanyag-ellátás is nyomás alá került. A kormány álláspontja szerint az alternatív forrásokra való gyors átállás hatalmas költségekkel járna, amit végső soron a lakosság fizetne meg.
Mindenki megirigyli a rezsicsökkentést
Közben az árak Európa-szerte elszálltak. Március végi adatok szerint a dízel ára több országban 2,2 euró fölé emelkedett literenként, ami 900 forint feletti szintet jelent. Hollandiában, Németországban vagy Svédországban már ez az új valóság, de még a régiós országokban is jóval drágább az üzemanyag, mint Magyarországon.
Ezzel szemben itthon a benzin ára 595 forint, a dízelé 615 forint körül alakul.
A különbség nem csak statisztika: ez az, ami havi szinten tízezreket hagy a családoknál.
A kormány szerint a rendszer fenntartását az is segíti, hogy stratégiai ágazatokban erős hazai szereplők működnek, mint a Mol és az MVM. Ezek stabilitást és kiszámíthatóságot biztosítanak az energiaellátásban.
A vita ugyanakkor nem csillapodik: Brüsszel régóta szorgalmazza a hatósági árak kivezetését. A kormány szerint ez a rezsicsökkentés végét jelentené, ami drasztikus költségnövekedést hozna. Számításaik alapján a jelenlegi éves 250-350 ezer forintos rezsiszint akár egymillió forintra is emelkedhetne.
Ezt a két hajót irigyli most a világ: kijutottak a Hormuzi-szorosból, aztán Irán azonnal visszazárta a kapukat – több száz tanker akadt el
Több száz hajó vár még arra, hogy biztonságosan elhagyhassa a térséget. Az első hajók már átkeltek a Hormuzi-szoroson a tűzszünet után, annak ellenére, hogy a helyzet továbbra is bizonytalan. Olyannyira, hogy Irán vissza is állította a blokádot.
