Előre szóltak, hozzányúlhatnak a mobilszolgáltatók az árakhoz: erre készülhet a Telekom, a Yettel és a One – a bankok is lépni fognak
Hamarosan visszatérhetnek az áremelések. Nyáron a jó időnek és a nyaralásnak örülhetünk, annak azonban kevésbe, hogy több szolgáltatás díja is várhatóan emelkedni fog. Ugyanis a kormány tavaly tavasszal önkéntes árstopot kényszerített ki a banki, biztosítói és telekommunikációs szektorokban. Ez a korábbi árstopokhoz, árrésstopokhoz vagy az üzemanyagoknál továbbra is érvényben lévő hatósági árhoz képest abban tér el, hogy ezúttal nem törvényileg írták elő a maximális árakat. Bár a kormány először belengette, hogy törvényileg előírják, végül tárgyaltak az érintett szereplőkkel, akik ezután maguk vezették be az árkorlátozásokat.
Ezeknek az önkéntes árkorlátozásoknak az időtartama azonban június 30-án lejár, és a G7 arról ír, hogy júliustól számos banknál és telekommunikációs cégnél a tavalyi infláció mértékével emelkedhet a szolgáltatások díja. Sőt, értesülésük szerint olyan szolgáltató is akad, amely kétévnyi inflációt kompenzál most, és 8 százalék felett emeli a díjait.
Felidézték, hogy a bankszektorba az OTP, az MBH, a K&H, a CIB, a Raiffeisen, az Erste, a MagNet Bank és az UniCredit Bank is vállalta, hogy nem hajtja végre az inflációs díjemelést, sőt, 2026. június 30-ig többnyire a 2025 eleji árazásra állt vissza a lakossági bankszámlák és bankkártyák díjai esetében. Számos biztosító is csatlakozott a bankokhoz, így például az Alfa, az Allianz, a Union, a Colonnade és a Köbe jelentette be, hogy 2024 végi szintre csökkenti 2025. július 1. és 2026. június 30. között a díjait.
A telekommunikációs cégek is árat emelhetnek
A G7 kiemelte, hogy a telekommunikációs cégek közül a Magyar Telekom és a 4iG is vállalta, hogy nem emel árat 2026. július 1-jéig, a Yettel pedig bár emelt árat, ezt egy kedvezménnyel kompenzálta. Ezt a megoldást az eredeti tervei szerint április 30-ig tartotta volna fenn, ám később június 30-ig meghosszabbította.
Tavaly a 2024-es 3,7 százalékos infláció alapján megállapított emelés maradt el, idén pedig 4,4 százalék lett volna a szokásos év eleji áremelés mértéke.
Az áremelések a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogyasztói árakra vonatkozó adatai szerint nem követték le 2025-ben az infláció mértékét, csak a pénzügyi szolgáltatások esetében. Ennek oka a G7 szerint azt, hogy az önkéntes árkorlátozások csak a lakossági szolgáltatásokra vonatkoztak. Ez a magyarázata annak, hogy miért nem nulla volt a változás a többi kategóriában is.
