Ez most komoly: a horvát miniszterelnök elszánhatta magát, hogy visszaszerzi az INA-t a Moltól – minden reménye a Tisza-kormányban van
Magyar szempontból nézve kétértelmű nyilatkozatot tett a horvát miniszterelnök a napokban. Plenkovic az INA–Mol-ügyről beszélt részletesebben, és olyan forgatókönyvet vázolt fel, amelynek alapján úgy tűnik, hogy most végleges megoldást akar találni rá.
A horvát kormányfő maga fogalmazta meg indítékait. Szerinte az INA eladása a Molnak
a lehető legnagyobb stratégiai hiba.
De ezzel párhuzamosan Andrej Plenkovic új kezdetet jelentett be a Magyarországhoz és annak új kormányához fűződő viszonyban, amibe bizony beleértette az INA ügyét is. A kérdés csak az, hogyan.
Horvát miniszterelnök: elszánhatta magát, hogy visszaszerzi az INA-t a Moltól?
Plenkovic minderről a Három Tenger Kezdeményezés dubrovniki csúcstalálkozójának második napján beszélt. A kormányfő értékelte azt a fejleményt is, hogy egy amerikai bíróság ítélete szerint Horvátországnak 286 millió dollárt kell megfizetnie a Molnak.
Az INA egy közepes méretű európai olajtársaság, amely vezető szerepet tölt be a horvát olajiparban és erős pozícióval rendelkezik a régióban. Az INA tulajdonosi szerkezete a következő:
- Mol Nyrt.: 4 908 207 darab részvény,
- Horvát Köztársaság Kormánya: 4 483 552 darab részvény,
- intézményi és magánbefektetők: 608 241 darab részvény.
A magyarok a legnagyobb tulajdonosok 49 százalékot meghaladó pakettel. Ennek dióhéjban a háttere: a Racan-kormány 2002-ben elindította a cég privatizálását, és a Mol élt a lehetőséggel. Azóta a horvát állam tulajdonrésze 75 százalékról 50 alá csökkent, a Mol tőzsdei felvásárlás útján 49 százalékig tornászta fel magát, illetve egy sokat vitatott megállapodás eredményeként 2009 januárjában az övé lettek a vállalat menedzsmentjogai is.
Plenkovic most azzal védte a helyzetet, hogy a jelenlegi horvát kormány „sajnos örökölte ezt a jogvitát”. Azonban logikusnak tartja, hogy az állam minden elérhető jogorvoslati lehetőséget kimerít a döntés megmásítása érdekében, legalábbis ami a fellebbezést illeti.
Ezen a ponton vett érdekes fordulatot a nyilatkozata, ugyanis gyorsan közölte, hogy mostantól ezt a kérdést „teljesen más kontextusba kívánja helyezni”, nevezetesen a Budapesten végbement „hatalmas politikai változás” kerete közé.
Ezzel arra utalt, hogy Magyar Péter miniszterelnök-jelölt és a Tisza Párt – amely ugyanúgy az Európai Néppárt tagja, akárcsak Plenkovic HDZ-je – áprilisban győzelmet aratott a magyarországi országgyűlési választáson, leváltva Orbán Viktor miniszterelnököt és a Fidesz–KDNP 16 éves, közismerten szuverenista kormányzását. Az új magyar kabinet május elején lép hivatalba.
Plenkovic bejelentette, hogy egy előkészítő tanácskozást kezdeményezett, majd ezt követően egy legfelsőbb szintű találkozót is a Tisza-kormánnyal, ami „új kezdetet jelent” majd a két ország kapcsolataiban. Kiemelte, hogy ekkor
minden bizonnyal asztalra kerül minden nyitott kérdés, így az INA és a Mol helyzete is.
Kijelentette, hogy az INA ilyen módon történő privatizációjáról szóló döntés a „legnagyobb stratégiai hiba” volt, és ez egy „örökre megtanult lecke”. Ami őt illeti, soha többé nem fognak eladni nemzeti vállalatokat az energiaszektorból. (Orbán Viktor kormánya egyébként szintén ezt az elvet vallotta – a szerk.)
A horvát miniszterelnök nyilatkozatának utolsó mondatai voltak a leginkább sokatmondóak a jövőre nézve. Emlékeztetett ugyanis arra, hogy a horvát kormány korábban jelezte a Molnak a szándékát a horvát nemzeti vállalat részvényeinek visszavásárlására, de ezt a magyar cég nem fogadta el. Pedig Plenkovic szerint Zágráb
- világosan megfogalmazott
- és megfelelően értékelt ajánlatot tett.
Csakhogy a Mol valami olyasmit kért, amibe nem lehetett beleegyezni. De ez már mindegy is, mert a következő magyar kormánnyal „tér nyílt az újrakezdésre, és lehetséges a megoldás elérése” – fejezte ki meggyőződését a horvát miniszterelnök a hírügynökségi jelentés szerint.
Hogy pontosan mire gondolt, az nem világos, de a kontextus arra is enged következtetni, hogy helyre akarja hozni a „stratégiai hibát”. Ennek számtalan módja lehet, akár például az is, hogy a horvátok ismét megpróbálkoznak az ajánlattétellel az INA-ban tulajdonolt Mol-rész visszaszerzésére.
Egy biztos: a Plenkovic–Magyar-csúcstalálkozó után tisztább lesz a kép az olajcégek jövőjéről.
Mostantól retteghetnek a horvátok: Amerikai beállt a Mol mögé, be fogja hajtani az INA tartozását – majdnem 300 millió dollárnak örülhet a magyar olajóriás
Véglegessé vált a horvátországi INA kapcsán hozott amerikai bírósági ítélet. A döntés annak az ICSID-ítéletnek a végrehajtására vonatkozik, amely a Mol kontra Horvátország perben született. Mostantól hátradőlhet a magyar olajcég.
