Csak a kormányváltásra vártak a multik? Beindulhatnak a pláza- és boltépítések Magyarországon, ugrásra kész a Lidl – reménykedik a 18 ezres vidéki város
„Május 13-án találkozom a Lidl képviselőivel. Bízom benne, hogy a kormány eltörli a plázastoptörvényt, és ennek köszönhetően városunkban is üzletet nyithatnak. Nem vagyok babonás, de remélem, hogy a 13-a ezúttal szerencsét hoz! – ezt posztolta néhány napja Százhalombatta polgármestere.
Vezér Mihály posztja az úgynevezett plázastoptörvény esetleges eltörlése miatt különösen is figyelemfelkeltő. Ha valóban van ilyen szándéka a május elején felálló Tisza-kormánynak, az azonnal teret adhat a multiknak, így a Lidlnek is, hogy elárasszák új boltokkal és bevásárlóközpontokkal a magyar településeket.
Pláza- és boltépítések áraszthatják el Magyarországot?
Először is érdemes feleleveníteni, hogy mi is az a plázastop. A plázastoptörvény 2012. január 1. napjától 2015. január 1. napjáig volt hatályos, majd 2015. február 1. napján lépett hatályba az új plázastoptörvény.
A boltnyitás engedélyezéséhez ennek alapján külön folyamat szükséges. Erre az úgynevezett plázastop miatt van szükség, amely alól a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal adhat felmentést. Ők az illetékes szakhatóság a nagyobb kereskedelmi építmények építéséhez, bővítéséhez. Ennek lényege, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi ingatlanoknál az építés, az átalakítás és minden nem építésiengedély-köteles változtatás (felújítás) is szakhatósági jóváhagyáshoz kötött.
A rendelkezésnek az volt a célja, hogy kontrollálni lehessen a jellemzően külföldi nemzetközi érdekeltségek terjeszkedését a kiskereskedelemben a hazai, egyértelműen versenyhátrányban lévő szereplők védelmében is. Ha ez a fék kikerül a rendszerből, Vezér Mihály a 18 ezres Százhalombatta élén valóban joggal feltételezi, hogy
új lendületet kapnak a német diszkontok boltépítései.
Hogy valóban van-e ilyen Tisza-terv a fiókban, az egyelőre nem ismert. Mindenesetre tény, hogy az előző kormányzattal meglehetősen fasírtban lévő – különösen a kiskereskedelmi különadó miatt – Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) már megkezdte az egyeztetést Magyar Péterékkel.
Máris egymásra találtak a boltok és a Tisza-kormány
Az OKSZ az új kormány illetékes minisztereivel a kiskereskedelmet érintő egyes kiemelt problémákról tárgyalt, állítása szerint
- a fogyasztás érdemi növekedése
- és a hazai beszállítók helyzetének javulása
érdekében. Az OKSZ még azt is hozzátette, hogy üdvözli a felálló új kormányzat versenybarát hozzáállását. A megbeszéléseken jelezték, hogy a szervezet tagjai számára kiemelten fontos az infláció alacsony szinten tartása, a magyar beszállítók lehetőségeinek növelése, valamint egy egészséges, versenyalapú értéklánc fejlesztése. Az OKSZ kiemelt témaként kezelte a piackonform szabályozási környezet megteremtését.
Ebbe pedig a plázastop lazítása is egyértelműen beletartozhat.
A tárgyaláson részt vett Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára, Kapitány István leendő gazdasági miniszter és Kármán András pénzügyminiszter-jelölt. Az OKSZ meggyőződése, hogy a tisztább piaci folyamatok mellett a kiskereskedelem az eddigieknél nagyobb mértékben tud hozzájárulni a hazai hozzáadott érték, a beruházások, a GDP, végül a jólét növekedéséhez.
Kezdeményezték a teljes vertikumot (élelmiszer-termelők, -feldolgozók, kiskereskedők) átfogó, szélesebb körű egyeztetések megindítását.
Az OKSZ tagvállalati között megtalálhatók a magyar tulajdonú vállalkozások, mint a nemzetközi láncok magyarországi leányvállalatai. Ezek bevétele meghaladja az 5 ezermilliárd forintot, és a teljes kiskereskedelmi forgalom körülbelül egyharmada, ezen belül a teljes napicikk-kereskedelem közel 50 százaléka a tagvállalatok üzleteiben, áruházaiban realizálódik.
A hat, nemzetközi háttérrel rendelkező kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, SPAR, Tesco) 2024-ben (a minden szereplő által lezárt utolsó üzleti évben) 710 milliárd forint adót fizetett be a költségvetésbe, és 50 ezernél is több magyar embert foglalkoztat. Vagyis jelentős érdekérvényesítési képességgel bírnak.
