Újabb részletek derültek ki az MNB alapítványainak ügyéről: Varga Mihály tiszta vizet öntött a pohárba
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTovábbra is folyik a nyomozás az MNB alapítványainak ügyében, miközben az intézet szakemberei a károk minimalizálásán dolgoznak. Varga Mihály szerint már eddig is tetemes összegeket sikerült visszaszerezni, az általa képviselt paradigmaváltás miatt pedig az alapítványok hamarosan megszűnhetnek.
Varga Mihály régen beszélt utoljára Matolcsyval
A jegybankelnök az M5 stúdiójában Csuhaj Ildikó vendége volt, a beszélgetés egy pontján témaként felmerült Matolcsy György neve. A műsorvezető azt szerette volna megtudni, hogy Varga Mihály mikor beszélt utoljára elődjével:
Régen beszéltem vele, amióta hivatalban vagyok nem is volt ilyen találkozó
− fogalmazott válaszában az MNB elnöke, majd rámutatott arra is, hogy munkájához, valamint az intézmény működéséhez erre nincs is szükség. Amikor az újságíró arról érdeklődött, hogy történt-e átadás-átvétel az elnök és elődje között, Varga Mihály úgy válaszolt, hogy ilyen jellegű személyes találkozóra sem került sor.
Varga Mihály véleménye a botrányokról
Varga Mihály 2025. március 4-én vette át a Magyar Nemzeti Bank irányítását, ahova határozott célokkal érkezett:
Én ide határozott célokkal érkeztem, tehát nem úgy jöttem, hogy bármi lesz, elfogadom
− fogalmazott az elnök, majd emlékeztetett arra, már a parlamenti meghallgatásán is leszögezte, hogy olyan jegybankot akar, ami az alaptevékenységére koncentrál, mivel ettől eltérni csupán indokolt esetben szabad és lehet.
Az alapítványok korábbi működése azt mutatta, hogy a jegybank eltért az alaptevékenységétől
− fogalmazott meg éles kritikát Varga Mihály, majd hozzátette, hogy ezért nagyon fontos döntést kellett meghozni az ügyben. Elmondása szerint azt kellett kideríteni, hogy az alapítványokba helyezett vagyon menthető-e, és amennyiben igen, mekkora arányban.
A vagyonmentés, valamint az alapítványok pénzügyi helyzetének átfogó feltérképezése hatalmas feladatot jelent a nemzeti bank számára, ám az intézet úgy határozott, hogy megteszi a szükséges lépéseket, amivel az adófizetők érdekeit szolgálja:
Vagyonmentést kezdtünk el az alapítványnál és ennek szerencsére megvannak az első eredményei. Új vezetés került a kuratórium, valamint az alapítványhoz tartozó vagyonkezelő élére
− mondta Varga Mihály, és beszámolt az aktualitásokról is:
- megközelítőleg százmilliárd forint értékű vagyon került visszaszerzésre, továbbá
- az alapítványok működése racionálisabb lett,
- megszűnt az átláthatatlan cégháló,
- valamint megszűntek fizetési opciók is, amivel több tízmilliárd forint menekült meg.
A kormány tehetetlen volt
Az alapítványok létrehozásakor az elsődleges szempont az volt, hogy az MNB céljainak megfelelően és azokkal összhangban működjenek, amitől az előző vezetés eltért − ismertette álláspontját Varga Mihály, majd azt mondta, hogy ebben a formában nincs szükség az alapítványokra.
Az alapítványok az első években az ellenőrző szervek által validáltan működtek, de aztán valami történt, valami megváltozott. Mi szükség volt az ingatlanportfólióra, vagy a nemzetközi tőzsdén jegyzett részvényekre? Ez hol tartozik hozzá a jegybank alapfeladatához? Sehol
− kritizálta az MNB előző vezetését Varga, aki korábban még pénzügyminiszterként kezdeményezte, hogy a jegybank felügyelőbizottságának vizsgálati hatásköre terjedjen ki az alapítványokra és az intézet leányvállalataira is. A kezdeményezést akkor Matolcsy György erősen támadta.
A törvénymódosítási javaslat, amely Varga Mihály nevéhez fűződik, nem valósult meg, mivel a korabeli sajtónyilvánosság a jegybank függetlenségét féltve erősen ellenezte az indítványt, ezzel nyomás alá helyezve a kormányt. Így gyakorlatilag az alapítványok és leányvállalatok működésére kizárólag az MNB igazgatóságának volt rálátása:
A felügyelőbizottságba delegált képviselők számtalan alkalommal jelezték, hogy milyen adatokat kérnének be az alapítványok, valamint a leányvállalatok működéséről. Ezeket a kéréseket a korábbi igazgatóság nem teljesítette a törvényre hivatkozva
− ismertette a háttérfolyamatokat Varga Mihály, aki rámutatott arra is, hogy a kormánynak, illetve a pénzügyminiszternek csupán javaslattételi lehetősége volt.
A vagyonmentés továbbra is folyik, de az ügy még hosszú ideig elhúzódhat, Varga Mihály jegybankelnök szavai pedig egy merőben új perspektívába helyezik a történetet. Felmerül a kérdés, ha még indirekt módon is, mekkora felelőssége van a történetben a sajtónak, valamint a közvéleménynek.
