Érdekes átalakulás: száz év alatt az úttörőtáborok helyébe a bróker-, az alkalmazásfejlesztő és a TikTok-táborok léptek – fotókon a rendszerváltás előtti gyermek- és ifjúsági táborok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA tanév végéhez közeledve sok szülő számára válik aktuálissá a kérdés: hogyan oldják meg gyermekeik napközbeni elfoglaltságát és felügyeletét a hosszú vakáció idején. A nyári tábor már több mint százötven éve népszerű megoldás a gyermekek elhelyezésére, noha a tematika azóta alaposan átalakult.
Érdekes átalakulás: száz év alatt az úttörőtáborok helyébe a bróker-, az alkalmazásfejlesztő és TikTok-táborok léptek
A nyári táborok története körülbelül 160 éves, még a 19. századi Egyesült Államokra nyúlik vissza, ahol az iparosodás és az erősödő urbanizáció teljesen megváltoztatta a gyerekek életét. A cél kezdetetben az volt, hogy a gyerekek újra kapcsolatba kerüljenek a természettel, a későbbiekben azonban néhol a politika is jócskán átitatta a programot. Bár kétségtelen, hogy a részt vevő gyerekek számára ezekben a táborokban is sok barátságot, szerelmet és élményt hozott az eltöltött időszak.
Míg Magyarországon a rendszerváltás előtt a fiatalok lényegében csak az úttörő- vagy az építőtáborokban nyaralhattak, addig mára a tematikát tekintve már hatalmas a kínálat:
- bróker-,
- gyermek-kutya kommunikációs,
- robotika-,
- lovas,
- művészeti kaland-,
- játszóházi, állatkerti
- alkalmazásfejlesztő
- vagy éppen TikTok-tábor is foglalható.
Emellett továbbra is népszerűek az idegen nyelvi programok.
Idén egy egyhetes napközis tábor átlagosan hatvanezer forintba kerül, míg egy bentlakásos turnus ára jellemzően százezer forint körül alakul.
A piacon ugyanakkor jelentős a szórás: a Táborfigyelő adatai szerint már nem ritkák a százhatvanezer forintos ajánlatok sem. Szerencsére egyre több táborszervező teszi lehetővé a részletfizetést, ami sok családnak jelent könnyebbséget.
Harsonaszóra ébredtek a kispajtások az egykori úttörőtáborokban
Habár az 1950-es évektől rendszeresen megrendezett úttörőtáborok programjaiból nem hiányozhatott a kommunista ideológiára nevelés, nem biztos, hogy a gyerekek ebből sokat érzékeltek, hiszen a nap nagyobb részében leginkább sportoltak, fürödtek, számháborúztak vagy épp sportversenyeken vettek részt.
Az ötvenes években még sokszor katonai sátrakban szállásolták el a gyerekeket, később azonban már a pártnak, a nagy állami cégeknek, és még maguknak a budapesti kerületeknek is volt saját úttörőtábora, ahol a náluk dolgozó munkások gyerekeit nyaraltatták. Balatonszárszón, Lellén, Széplakon, Alsóőrsön, Csillebércen és a legrangosabbnak számító, 1969–1975 között felépült zánkai táborban ezrével üdültek a korabeli ifjak.
A szocialista időkben az építőtáborok szintén fontos részét képezték a Kádár-rendszer ifjúságpolitikájának
Fiatalok százezrei dolgoztak ezekben a táborokban, kezdetben olyan projekteken, mint például a Hanság lecsapolása vagy az autópálya-építés. Azonban idővel ezek a beruházások csökkentek, és főleg mezőgazdasági vagy konzervgyári munkára várták a résztvevőket.
De nem csak munka zajlott, az építőtáborokban a fiatalok számos programon vettek részt, a brigádversenyektől kezdve a tréfás vetélkedőkig. Így sokaknak életre szóló emléke lett a közösségi munkával és szórakozással eltöltött idő.
Kattintson az Origo oldalára, hogy lássa az izgalmas életképeket a rendszerváltás előtti gyermek- és ifjúsági táborok mindennapjaiból!
