Itt van a legfontosabb GDP-adat: így tört ki három év stagnálásból a magyar gazdaság
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságValóban úgy tűnik, hogy kilábalt a három éve tartó stagnálsából a magyar gazdaság. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedd reggel közzétette a részletes GDP-adatokat, amelyek megerősítették az első becslést. Eszerint Magyarország bruttó hazai termékének volumene, azaz a GDP 2026 első negyedévében a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 1,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal emelkedett. Ilyen magas növekedésre három és fél éve nem volt példa a magyar gazdaságban.
Itt van a legfontosabb GDP-adat: így tört ki három év stagnálásból a magyar gazdaság
A részletes adatokból az derül ki, hogy a szolgáltatások és az ipar húzták leginkább a növekedést, előbbi 1,4 százalékkal, utóbbi 0,2 százalékkal járult hozzá a GDP-bővüléséhez. Az ipar teljesítménye az első negyedév során 0,8, azon belül a feldolgozóiparé 1,3 százalékkal nőtt.
Ebben az utolsó, márciusi adat lehetett a döntő: a januári és februári lehangoló adatok után, márciusban munkanaphatástól megtisztítva a termelés 3,7 százalékkal emelkedett, havi alapon pedig 3,1 százalékkal.
A KSH kiemeli, hogy a feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása járult hozzá a növekedéshez, és leginkább a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás fékezte. Az ipari termelés pozitív teljesítményében szerepet játszhatott, hogy a debreceni BMW-gyárban a vártnál gyorsabban fut fel a termelés.
Bár a mezőgazdaság hozzáadott értéke 1,9 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit, az építőipar ezúttal visszahúzta a GDP-növekedést, a szektor hozzáadott értéke 4,3 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,3 százalékkal emelkedett. A legnagyobb növekedés (5,3 százalék) a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység nemzetgazdasági ágban következett be.
Ami a beruházásokat illeti, a bruttó állóeszköz-felhalmozás a negyedévben 0,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Az építési beruházások volumene mérséklődött, míg a gép- és berendezésberuházásoké emelkedett. A bruttó felhalmozás 12,2 százalékkal nagyobb lett az előző év azonos időszakához mérten.
Mindez azt támasztja alá, hogy az év elején is a belső fogyasztás volt a növekedés legnagyobb támasza, miközben az ipar és a beruházások már nem húzták vissza a gazdaságot, mint az elmúlt két évben.
A márciusi kiskereskedelmi forgalom is kifejezetten erőteljes volt, a volumene a nyers adat szerint 10,6 százalékkal, naptárhatástól (és húsvéthatástól) megtisztítva 8,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakát. Nem véletlenül, a választásokat megelőzően jelentős jövedelmi transzfereket fizetetett ki a leköszönő Orbán-kormány a háztartások számára, amelyek értéke elérhette a GDP 2 százalékát is. Ennek köszönhető, hogy az első negyedévben a háztartások tényleges fogyasztása 4,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,5 százalékkal emelkedett. A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban nőtt:
- a tartós termékek esetében 7,6,
- a féltartósok esetében 7,9, a nem tartósok esetében 7,0,
- a szolgáltatások esetében 4,1 százalékkal.
Ezzel egy helyreálló gazdasági növekedést tudott átadni a Tisza-kormánynak a leköszönő Orbán-kormány. Igaz ez még akkor is, ha ebben történetesen az előző kormány költségvetési kiengedése is szerepet jászott. Ugyan 5 százalék alatti hiánnyal tervezte meg a költségvetést Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, az elmúlt hónapok költekezései nyomot hagytak a büdzsében. Áprilisban 3850 milliárdnál járt a halmozott deficit, ami az eredeti hiánycél 91, az éves terv 70 százalékára rúg. Magyar Péter miniszterelnök ráadásul azt állította, hogy Nagy Márton Kármán András pénzügyminiszternek azt mondta az átadás-átvétel során, hogy a hiány már elérte a GDP 6,8 százalékát az év elején.
Nagy kérdés a hogyan tovább, ami az iráni háború befejezésétől is függ
Annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban kedvező adatok érkeztek a magyar gazdaságból, nem lehet biztosra venni a pozitív folytatást. A nemzetközi környezetben lévő bizonytalanság ugyanis továbbra is rányomja a bélyegét a hazai kilátásokra. Ennek egyik oka a német gazdaság hektikussága, ugyan az év elején a hangulatindexek javultak, a legutóbb már lefordultak, ráadásul időközben romlott a német ipar megrendelésállománya is.
Ugyanakkor a magyar növekedésre pozitív kilátás a bizalmi hangulat választásokat követően tapasztalt javulása és a forint erősödése. Áprilisban mintegy 7 százalékkal erősödött a forint, ami egyelőre meg tudta akadályozni az iráni háború negatív hatásainak begyűrűzését.
Varga Mihály MNB-elnök legutóbbi kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy közelebb lehet idén a gazdasági növekedés a 2 százalékhoz, mint a másfélhez, ami a jegybank növekvő optimizmusára utal.
Ez magyarázhatja azt is, hogy miért fog várhatóan júniusban már kamatot csökkenteni a monetáris tanács. Ezzel együtt az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság begyűrűző hatása még mindig nem ismert, így nem zárható ki, hogy ha nem sikerül a közeljövőben lezárni a konfliktust, az a magyar gazdaságra is hatással lehet.
