Putyin nagy bajban? Hatalmas robbanóanyaggyár borult tűzbe a Lada iparvidékén és ég az olajkikötő
Az ukrán vezérkar tájékoztatása szerint a célpont a csapajevszki Promsintez üzem volt, amely évente több mint 30 ezer tonna robbanóanyagot állít elő – ezek jelentős részét bombákhoz és rakétákhoz használják fel. A közlés szerint a találatot követően „robbanás történt a gyártási területen”, amit több, helyi lakosok által közzétett felvétel is alátámasztani látszik.
Eközben arról érkezett az oroszok által is megerősített jelentés, hogy óriási tűzzel birkóznak a hatalmas balti-tengeri olajexport-kikötőben, Uszty-Lugában. Az egyik legfontosabb orosz olajszállítási központot ért ukrán dróntámadásról és a nyomán keletkezett tűzről még szerdán reggel érkeztek az első jelentések.
A leningrádi terület kormányzója, Alekszandr Drozgyenko március 29-én „károkról” számolt be az uszt-lugai kikötőben egy ukrán dróntámadás után. Nem részletezte a kikötőben keletkezett károk mértékét, annyit közölt, hogy helyi idő szerint reggel 7 óra körül a mentőegységek még a tűz oltásán dolgoztak.
Az előző éjszaka folyamán összesen 36 ukrán drónt lőttek le a leningrádi terület felett – mondta Drozgyenko az ukrán Kyiv Independent jelentése szerint.
A március 29-i éjszakai támadás része annak a sorozatnak, amely során Ukrajna nagy hatótávolságú drónjai továbbra is orosz olajterminálokat támadnak az uszt-lugai és a primorszki kikötővárosokban. A legutóbbi akcióval immár az ötödik egymást követő éjszaka történt dróntámadás a leningrádi terület ellen – jelentette egy több mint egymillió feliratkozóval rendelkező orosz Telegram-csatorna a lap szerint.
Ukrajna egyre mélyebbre hatol – működnek a Flamingo rakéták
A közösségi médiában gyorsan terjedő videókon egy hatalmas tűzgömb és sűrű füstoszlop látható, amely a létesítmény területéről emelkedik fel. Bár a károk pontos mértékét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, az első képek alapján nagymértékű pusztítás történhetett. A támadás különösen figyelemreméltó a célpont földrajzi helyzete miatt: a gyár mintegy 750 kilométerre található az ukrán határtól. Ez azt jelenti, hogy
Ukrajna egyre mélyebben képes csapást mérni az orosz hadiipari infrastruktúrára – olyan területeken is, amelyeket eddig viszonylag biztonságosnak tartottak.
A csapás idején a Szamara megyei hatóságok is megerősítették, hogy rakétaveszély áll fenn a térségben. Az első robbanásokat helyi idő szerint kora reggel, fél hét körül jelentették.
Ebben a régióban termel a TogliattiAzot, a világ egyik legnagyobb ammóniagyártója is, az ammónia pedig a műtrágyagyártás kulcsfontosságú alapanyaga. Ha az ilyen jellegű kapacitásokat is támadás éri, az a károk mértékétől függően nemcsak a hadiiparra, hanem a mezőgazdasági ellátási láncokra is hatással lehet.
A régió kormányzója, Vjacseszlav Fedoriscsev a közösségi médiában arról számolt be, hogy Togliatti városában ukrán dróntámadás ért egy meg nem nevezett ipari üzemet. Ugyancsak itt van Oroszország legnagyobb autógyártója, amelynek legismertebb terméke a Lada.
Az előzetes információk szerint a támadás nem okozott haláleseteket. A közösségi médiában terjednek a lentihez hasonló fotók (hitelességük megerősítésére nincs módunk).
Moszkva drónokat likvidált?
Moszkva ezzel párhuzamosan arról számolt be, hogy az éjszaka során 155 ukrán drónt semmisítettek meg az ország különböző régióiban, köztük a Krím félszigeten és Moszkva térségében. Az orosz védelmi minisztérium nem közölt információt arról, hogy ezek közül bármelyik elérte-e a célját. A most bevetett Flamingo rakéta az ukrán fegyverfejlesztés egyik legújabb és legnagyobb figyelmet kapó eszköze. A fegyvert tavaly nyáron mutatták be, és azóta csak korlátozott számban vetették be, de az utóbbi hónapokban egyre gyakrabban jelenik meg a harctéren.
A rakéta akár 1000 kilogrammos robbanófejjel is felszerelhető, hatótávolsága pedig elérheti a 3000 kilométert.
Volodimir Zelenszkij korábban az ország legsikeresebb rakétájának nevezte a Flamingót, és azt is jelezte, hogy a tömeggyártás 2025–2026 telén indulhat meg. Ha ez valóban megtörtént, az jelentősen átalakíthatja Ukrajna csapásmérő képességeit.
A háborút az infrastruktúra nyeri
Nem ez az első alkalom, hogy ezzel a fegyverrel stratégiai célpontot támadnak. Februárban Ukrajna a votkinszki üzemet is célba vette, ahol az Iszkander–M ballisztikus rakétarendszert, az orosz hadsereg egyik kulcsfontosságú fegyverét gyártják. A mostani csapás azonban egy újabb szintet jelent: nem csupán katonai eszközöket gyártó létesítményt értek el, hanem azokat az ipari kapacitásokat, amelyek az orosz hadigépezet működéséhez szükségesek.
A kérdés most az, hogy a támadás milyen mértékben befolyásolja az orosz fegyvergyártást, és mennyire képes Moszkva megvédeni az ilyen, mélyen az ország belsejében található stratégiai objektumokat.
Az biztos, hogy a háború újabb szakaszába lépett: a frontvonalak mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a nagy hatótávolságú, precíziós csapások.
