A megújuló lett a párizsi csúcs után a klímavédelem kedvence
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságFordulatot remél a november első harmadára halasztott COP26 klímavédelmi konferenciától a Nuclear Engineering International című lap. Mint a cikkíró rámutat,
egyelőre nem lett sok foganatja annak, hogy a 2015-ös párizsi COP21-en csaknem kétszáz ország kötelezte el magát a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett.
A nukleáris ipar sem kapott olyan lendületet, amilyet az áramtermelés sürgető dekarbonizálása lehetővé tenne, holott egy atomerőmű károsanyag-kibocsátása az életciklusára vetítve hasonló a szélerőműéhez, és jóval kisebb a nap- és a vízerőműénél. Szerepe a svájci Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) és a Nemzetközi Energiaügynökség szerint is nőni fog.
Használata azonban egyelőre néhány országban háttérbe szorult – bár egyes nyugati országokban még vannak aktív fejlesztési programok –, miközben az oroszországi és a kínai nukleáris vállalatok tevékenysége bel- és külföldön is jól halad, külföldön a dél-koreaiaké is. Sok környezetvédőnek továbbra is kételyei vannak a nukleáris energiával kapcsolatban, némelyek nyíltan ellenségesek.
Igaz, hogy a COP21 hatására világszerte egyre többen ismerik fel az éghajlatváltozás veszélyét, de ennek eredményeként inkább a megújuló energiaforrások kaptak széles körű nemzeti és politikai támogatást. A német zöldpárt például – mások után – a száz százalékban megújuló alapú energiatermelés mellett tette le a voksot. „Ez a megkérdőjelezhetetlen lelkesedés figyelmen kívül hagyja azt a tényt – idézi a lap a The New Nuclear Watch Institute friss tanulmányát –, hogy
egyelőre nem áll rendelkezésre rugalmasan használható, nagy kapacitású, hosszú távon működő és olcsó áramtároló.
Azt sem veszi figyelembe, hogy a villamosenergia-rendszer egyensúlyban tartásának költségei meredeken emelkednek, amikor a rendszerben nő az időjárás- és napszakfüggő energiaforrások súlya.” Óvatos az atomenergiával kapcsolatban az Európai Unió is, csak a megújuló energiaforrásokat támogatja – annak ellenére, hogy elkötelezte magát a nettó nulla kibocsátás 2050-re történő elérése mellett.
Mindezek, illetve terjedelmes cikke további érvei alapján a Nuclear Engineering International úgy véli, hogy a Glasgow-ban tartandó COP26 utolsó esély lehet az atomipar számára abból a szempontból, hogy alapvető részévé váljon az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek.
Nem mindig jön be a nap és a szél
Németországban két hete semmi pénzért nem lehetett zöldáramhoz jutni: a világsajtót bejáró képek szerint az ország szolárpanaljeit belepte a hó, harmincezer szélerőművét pedig nem hajtotta semmi. Az ország mégsem sötétedett el, mert az áramellátást megoldották a hagyományos gáz- és nukleáris és – a Berlin-Brandenburg közszolgálati televízió szerint – főleg a széntüzelésű erőművek.
