Árny vetült Paks II-re

Brüsszel vétóval, vagy tiltó erejű büntetéssel is felléphet a két új paksi nukleáris blokk építését célzó magyar-orosz megállapodás ellen a Financial Times cikke szerint. A brit lap szerint már az atomerőmű építéséről aláírt szerződés léte is azt a félelmet keltheti az uniós hatóságokban, hogy Budapest majd nem tartja be a Moszkva elleni szankciókat. Bár az ukrajnai konfliktus miatt kivetett szankciók a kivitelező Roszatomot nem érintik, a Financial Times szerint aggasztó, hogy Magyarország olyan időkben fűzi szorosabbra gazdasági és politikai kapcsolatait Oroszországgal, amikor a Nyugat nyomást gyakorol Oroszországra.

A tavaly decemberben született három magyar-orosz szerződés alapján a Roszatom 12 milliárd euróból megtervezi, felépíti és karbantartja a Pakson felépítendő két, 1200 magawattos blokkot. E szerződés tartalma nemzetbiztonsági okból titkos, a lap szerint a részletek elrejtését a brüsszeliek eleve gyanúsnak találhatják, és versenyjogi aggályokat vethet fel a megbízás tender nélküli odaítélése is. A szerződéseket az Euratom és az állami támogatásokat firtató Európai Bizottság is vizsgálja. Igaz, ez utóbbi vizsgálatok korai szakaszban vannak, és az EU energiaügyi szóvivője szerint sem lehet következtetést levonni arról, hogy a megállapodás összhangban áll-e az uniós közbeszerzési vagy állami támogatásra vonatkozó szabályokkal.

A paksi kapacitás-pótlás ügyében több fontos vizsgálat is indult az uniós engedélyezés szokásos menete szerint, tájékoztatta a Világgazdaságot Aszódi Attilától, a paksi beruházás kormánybiztosától kapott tájékoztatás alapján.

Ezek egyike azzal függ össze, hogy az atomerőmű beruházásokra vonatkozó Euratom előírások 41. cikkelye szerint a projekt bejelentés-köteles. E kötelezettségének Magyarország tavaly nyáron tett eleget, azóta az Euratom, a rendes gyakorlat szerint kiegészítő kérdéseket tett fel, a magyar fél válaszolt, azóta már újabb kérdések is érkeztek és személyes konzultációk is történtek. Ez a bejelentés főként energetikai, nukleáris biztonsági, hatósági és környezetvédelmi ügyeket érint. A folyamat korrekt, jelen szakaszában titkos, a lezárultával viszont nyilvánosságra kerülnek majd a megállapításai. Vagyis rutineljárásról, nem pedig külön vizsgálódásról van szó.

Az Euratom egyezmény 103-es cikkelye szerint az uniós tagországok úgy köthetnek 3. országgal szerződést, ha azt az Európai Bizottság jóváhagyja. Az ezzel kapcsolatos eljárás már 2013-ban elkezdődött, kifogás nem érkezett, ennek alapján születhetett meg 2014 januárjában a magyar-orosz államközi megállapodás a projektről. A tenderekkel kapcsolatos elvárást az alvállalkozók kiválasztásánál lehet majd alkalmazni.

Egy harmadik, szintén rutinvizsgálat azt firtatja, hogy részesül-e a projekt állami támogatásban. Olyan esetben ugyanis, amikor egy állam bejelenti, hogy valamely társadalmi cél érdekében támogatni kíván egy beruházást, akkor kezdeményezheti Brüsszelben az ezt igazoló kompatibilitás megállapítását.

Ez történt nemrég egy angliai atomerőmű esetében, ahol Brüsszel hozzájárult a létesítmény áramárainak adott szinten tartásához. Magyarország azonban ilyen kompatibilitási vizsgálatot nem kért, mert a magyar fél álláspontja szerint a paksi projekthez nem kötődik garantált áramátvételi ár vagy egyéb más támogatási elem. Mindazonáltal a konzultációk folynak a magyar és az EU-s illetékesek között, hogy tisztázni lehessen – ha vannak – az uniós aggályokat. A negyedik fő kérdés az üzemanyag-szállítás. A megállapodás a magyar-orosz államközi szerződésben rögzített 20 évre szól.  Az egyeztetések a tárgyban még folynak.           

„2008-ban még uniós nyomásra kellett a hazai erőművek hosszú távú árameladási szerződéseit felbontani, mert azok hosszú távú megtérülést garantáltak” – emlékeztetett. Viszont más területeken még lehetnek versenyjogi aggályok, például, mert a beruházás kikerült a magyar közbeszerzési törvény hatálya alól. Igaz, erre lehetőséget ad a törvény 9. § (1/)d pontja. Erről viszont a bizottság formális vizsgálatot sem indított.

„2008-ban még uniós nyomásra kellett a hazai erőművek hosszú távú árameladási szerződéseit felbontani, mert azok hosszú távú megtérülést garantáltak” – emlékeztetett. Viszont más területeken még lehetnek versenyjogi aggályok, például, mert a beruházás kikerült a magyar közbeszerzési törvény hatálya alól. Igaz, erre lehetőséget ad a törvény 9. § (1/)d pontja. Erről viszont a bizottság formális vizsgálatot sem indított. Az Európai Unió megakadályozhatja az új paksi blokkok építését Forrás: AFP -->