A tank man esete: lassan fenyegetővé válnak a mesterséges intelligenciával létrehozott képek
Ha múlt héten beírtuk a Google Képek keresőjébe a „tank man” kifejezést, akkor érdekes találatot dobhatott fel a kereső: az ismert kép helyett, amelyen egy férfi három tank előtt áll az 1989-es Tienanmen téri vérengzés közben, valójában ugyanazt a képet láthattuk, csak egy másik szemszögből. Az új képen a férfi saját magát fényképezte le a kivonuló tankokkal. Ez természetesen nem egy valódi, korabeli fénykép, hanem egy mesterséges intelligenciával (MI) készült kép volt – derül ki a The Guardian cikkéből.
Fotó: Northfoto
A kép a Midjourney nevű programmal készült, és vagy fél évig keringett az interneten (leginkább a Redditen), mire a 404media.co nevű oldal szóvá nem tette, és a Google el is távolította a keresési találatok közül.
Az eset csak ráerősített Eddie Perez korábbi kijelentésére, miszerint a jelenlegi MI-technológiával képesek vagyunk alternatív történelmet teremteni. Perez korábban a Twitter (ma már X) választási integritásért felelős vezetője volt, így jogosan félt attól, hogy a különböző közösségimédia-platformok felhasználóit hogyan fogják befolyásolni a hamis, MI-vel készült képek.
Perez azt nyilatkozta a The Guardian cikkírójának, hogy legnagyobb félelme a szavazók hamis információkkal való megtévesztése.
A „tank man” eset viszont nem megtévesztés, hanem félrevezetés, annak is teljesen ártatlan, ugyanis az eredeti kép megjelenésének helyén tisztázva volt, hogy hogyan készült. Mégis, az eset jó példaként szolgál arra, hogy az interneten mennyire torzulhat az információ.
A képek erős megtévesztő erővel bírhatnak egy olyan világban, amhol ehhez hasonló módszerekhez tudnak nyúlni a csalók, ugyanis egy kép többet mondhat a leírt szónál, többféle értelmezése lehet, továbbá a „hiszem, ha látom” szólás még mindig érvényben van. Bár ha az MI irányába halad a világ, akkor új, nagyobb bizonyítási erővel rendelkező forrást kell találnunk a képeknél.
A mindennapi életben az MI által létrehozott képek többek munkáját megkönnyíthetik, a politikai világra viszont sokkal nagyobb árnyékot vethet az új technológia.
Igor Szpotakowski a Newcastle Egyetemen kutat kínai jogot, és olyan képernyőképekkel rendelkezik, amelyek azt mutatják, hogy egy kínai MI-program hogyan készít diktatúrával kapcsolatos képeket, viszont a „szabadság” és a „demokrácia” szavakra már nem ad ki találatot.
A „tank man” eset azt is alátámasztja, hogy minél gyorsabban fejlődik az MI, annál több eszközt adnak azok kezébe is, akik alapjáraton nem tudnának hasonló mennyiségű és minőségű (akár hamis) képeket létrehozni.
Az MI fejlődésében az is nagy szerepet játszik, hogy nagy cégek, mint a Microsoft, is beszállnak a már jól működő programok fejlesztésébe, valamint próbálják felvenni a versenyt velük, mint például a Google, amely saját fejlesztésű chatbotot fog telepíteni az eszközeibe.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.