A Kreml a jelek szerint egy héttel Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai csúcstalálkozója után sem igyekszik megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról. Bár amerikai illetékesek azt állítják, hogy nem adják fel a reményt, és tovább dolgoznak a béke érdekében, a folyamatok a jelek szerint lelassultak.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az NBC Newsnak adott pénteki exkluzív interjúban azt mondta, hogy Putyin kész találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, bár a találkozó napirendje még „egyáltalán nem áll készen”. Putyinnak pedig ez a feltétele.
Ez a kijelentés ellentmondani látszik Trump hétfői állításának, miszerint telefonon beszélt Putyinnal, és megkezdte az orosz vezető és Zelenszkij találkozójának megszervezését. A találkozó megtartása után – mondta – leül mindkét elnökkel, hogy megállapodásra jussanak.
Pénteken azonban már az amerikai elnök is bizonytalanabbnak tűnt a következő lépéseket illetően.
Majd meglátjuk, hogy mi lesz
– fogalmazott, felmutatva az újságíróknak egy fényképet kettejükről, amelyet Putyin küldött neki a csúcstalálkozó után.
„Azt hiszem, a következő két hétben megtudjuk, merre tovább. És jobb, ha nagyon boldog leszek” – tette hozzá. Elmondta azt is, hogy ebben a két hétben dönt majd arról, mit tegyen, és ez egy „nagyon fontos döntés lesz, méghozzá vagy masszív szankciókról, vagy masszív vámokról, vagy mindkettőről”. „Vagy nem teszünk semmit, és azt mondjuk: ez a ti harcotok” – fogalmazott.
A portál megjegyezte, hogy már az első elnöksége óta a „két hét” Trump kedvenc határideje.
Egy nyugati tisztségviselő szerint Lavrov megjegyzése frusztrálta a Fehér Házat, mert arra utal, hogy Oroszország visszatáncolt az ígéreteitől, amelyeket Trump a hite szerint kicsikart az orosz elnökből.
A próbálkozásokat azonban Washington nem adja fel. „Senki sem kész bedobni a törülközőt” – fogalmazott egy neve elhallgatását kérő nemzetbiztonsági tisztségviselő. Szerinte
a kérdés csak az, hogy most vagy 12-18 hónap múlva találják meg a diplomáciai megoldást,
mert „a konfliktusnak nincsen katonai megoldása”.
Trumpnak azonban akkor is nehéz dolga lesz, ha sikerül Ukrajna számára tisztességes békét tető alá hoznia. Christian Tybring-Gjedde norvég parlamenti képviselő, aki első elnöksége alatt a vágyott Nobel-békedíjra javasolta Trumpot, úgy véli, a békének Kijev szükségletein kell alapulnia.
„Ukrajnát megtámadták. Nemzetként a túléléséért harcol. Meg kell érteni, ki az agresszor” – mondta Trump Nobel-békedíjhoz fűzött reményeiről.
Az Ukrajna számára fontos biztonsági garanciákról folyó egyeztetést Marco Rubio külügyminiszter vezeti, aki csütörtökön tárgyalt brit, finn, német, olasz és francia nemzetbiztonsági tanácsadókkal. Jól értesült források szerint sikerült haladást elérni, de a tervnek készen kell lennie, mielőtt az orosz és az ukrán elnök tárgyalóasztalhoz ül.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.