Itt a lista: brutális mennyiségű útfelújítás jöhet Magyarországon 2035-ig

Óriási fejlődésen mehet keresztül a magyarországi közúthálózat a következő évtizedben, ha megvalósulnak a kormányzati elképzelések, és sikerül hozzájuk forrást rendelni – ez derül ki abból a beruházási listából, amelyet a múlt héten bocsátott társadalmi egyeztetésre a kormány. Ez az a lista, amely Magyarország következő tízéves fejlődésének kereteit meghatározhatja. A 2035. december 31-ig szóló állami beruházási keretprogram pontokba szedve tartalmazza az egyes fejlesztéseket ágazati bontásban. A beruházási lista jelentősége abból ered, hogy a költségvetést az egyes szaktárcáknak a jövőben ennek alapján kell összeállítaniuk, tehát a kormányt is kötelezi a végrehajtásuk.

Beruházási lista: több mint 20 ezermilliárd értékű fejlesztés tíz év alatt

A beruházási keretprogram összesen 1300 tételt tartalmaz, kezdve az egészségügyi, rendvédelmi célú fejlesztésektől a kulturális és agrárberuházásokig.

A legnagyobb tétel a járási székhelyek elérhetőségét javító projektelem, amelyre 4538 milliárdot tervezett be az Építési és Közlekedési Minisztérium, és ezt már 2025. január elsejétől. De nem volt szűkmarkú a szaktárca a többi közútfejlesztés kapcsán sem:

• az 51-es főút rekonstrukciós munkálataira több mint 300 milliárdot,
• a 4. sz. főút burkolaterősítésére Szolnok és Püspökladány között 160 milliárdot,
• 8-as főút Herend és Devecser közötti négynyomúsítására 160 milliárdot,
• a 37-es főút fejlesztése Szerencs és Sátoraljaújhely között 75 milliárdot szán, 
• a 32-es főút 11,5 tonnás burkolatmegerősítésére Jászberény és Szolnok között 105 milliárdot,
• a 34-es főút Tiszafüred és Fegyvernek közötti etapjára 118 milliárdot tervez elkölteni,
• de jut a 68-as főút 85 kilométer hosszúságú felújítására 115 milliárd, illetve
• a 441-es Cegléd és Nagykőrös közötti szakaszára is 65 milliárd.

Ráadásul az utóbbi három út felújítása a rövid távú tervek között szerepel, mivel ezeket 2030-ig valósítaná meg a minisztérium. Ezenkívül öt hidat tervez építeni a kormány a már épülő mohácsi Duna-híd mellett:

• a Galvani-híd 480 milliárdból,
• az encsi Tisza-híd 160 milliárdból,
• az esztergomi Duna-híd 150 milliárdból,
• a váci Duna-híd 75 milliárdból,
• egy új szolnoki híd 100 milliárdból,
• a szegedi Tisza-híd pedig 100 milliárdból valósulhat meg.

Elkerülő utak építésében sem lesz hiány, a teljesség igénye nélkül Baja, Bugyi, Berettyóújfalu, Solt, Adony, Debrecen, Nyírbátor, Gyöngyös, Piliscsaba, Pusztaszabolcs, Siófok, Kalocsa és Kiskunhalas is mentesülhet az átmenő forgalomtól. 

Fontos megjegyezni, hogy ezek a fejlesztések kívül esnek az uniós finanszírozású TOP Plusz vagy az elmúlt években hazai költségvetésből finanszírozott, kiemelt társadalmi igényeken alapuló útfelújításokon, e két tétel 171 és 119 milliárdos összeggel ugyanúgy benne szerepelnek a listában, mint a felsorolt fejlesztések.  

Óriási szükség van a közúthálózat rendbetételére

Ahogy korábbi cikkünkben is felhívtunk rá a figyelmet, nagyon jelentős lemaradás halmozódott fel a közúthálózat állapotában az utóbbi évtizedekben. Annak ellenére, hogy 2021–2022 környékén volt egy nagyon jelentős felújítási hullám, még mindig sok felújításra szoruló út van Magyarországon, és ezt a Magyar Közút adatai is alátámasztják.

A közútkezelő rendszeresen osztályozza a hazai útminőséget teherbírás, nyomvályúmélyedés, egyenetlenség és burkolatállapot szerint jó, megfelelő, tűrhető, nem megfelelő és rossz kategóriába sorolva. Bár a nyomvályúmélyedés és egyenetlenség terén érdemi javulás látható évtizedes viszonylatban, a burkolatállapot esetében már kevesebb ok van az örömre. A legutolsó, 2023-as adatok szerint

Ugyanakkor ez még mindig jobb, mint az azt megelőző tíz-tizenöt évben bármikor. Egy évtizeddel korábban még 60 százalék volt a rossz és nem megfelelő állapotú utak aránya Magyarországon, jó minősítést a közúthálózat mindössze 8,6 százaléka kapott. Ez tavalyelőtt már 26,5 százalék volt, tehát nagyon lassú fejlődés mutatható ki.

A magyar költségvetés adhat pénzt a közutakra

Persze az igazi kérdés, hogy minderre miből lesz a forrás, a beruházási lista ugyanis csak keretprogram, nincs megjelölve a forrásoldal. Évente nagyságrendileg minimum 1600-1700 kilométert kellene felújítani ahhoz, hogy tíz éven belül érezhető változás álljon be a közúthálózat minőségében. A beruházási keretprogram nagysága és az ahhoz rendelt forrástömeg épp azért meglepetés, mert Lázár János az idei közlekedési infón a Világgazdaság kérdésére azt mondta, részben van meg a fedezet ekkora mennyiségű útfelújítás kivitelezéséhez. 

Lázár állítása szerint megpróbálta feléleszteni az útalapot, amely 1998-ig volt Magyarországon, ám állítása szerint az akkori pénzügyminiszter „elzavarta”. Most a legújabb a próbálkozása a Nemzeti Útdíjfizetési rendszer Magyar Közúthoz való rendelése. Hogy ennek tudható-e be, de nemrégiben a miniszter ígéretet tett egy nagyobb volumenű útfelújításra:

– mondta a Lázár Live egyik adásában. A tárcavezető a közutak állapota kapcsán elismerte, vannak elmaradások, de jelezte, hogy az erőforrásokat most erre a területre próbálja átcsoportosítani. A Magyar Közút ráadásul idén ősszel kötheti meg egy 600 milliárdos keretmegállapodást, amely a következő évek útfejújításait tartalmazza.