A járműipart is jól megtankolja a kormány – így profitálhat a Byd is a milliárdokból

A napokban jelent meg a következő tíz év fejlesztési tervét taglaló kormányhatározat, melyből kiderül, milyen beruházásokkal tervez 2035 végéig az Orbán-kabinet. A Magyar Közlönyben megjelent rendeletet Orbán Viktor miniszterelnök jegyzi, és tartalmaz egy vaskos listát „1. melléklet az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény szerinti ágazati beruházási tervek és a 2035. december 31. napjáig szóló állami beruházási keretprogram elfogadásáról szóló kormányhatározathoz” címmel. A Világgazdaság a héten már elkezdte ízekre szedni a beruházási keretprogram dokumentumát, amelyben tízéves keretprogramba gyűjtötték össze a tervezett magyarországi beruházásokat.

A több száz beruházásból több is kötődik az autóiparhoz, és a Zalaegerszegen található járműipari tesztpálya további fejlesztésére is jelentős összeget fordít a kormány. A ZalaZone Tudományos és Innovációs Park kialakítására és fejlesztésére a 2025. január 1. és 2030. december 31. közötti időszakban 7 164 360 000 forintot, vagyis több mint hétmilliárd forintot költ a kormány. A Közép-Európában is egyedülállónak  számító járműipari komplexum fejlesztését a Magyarországon működő autógyárak tevékenysége és fejlesztési tervei is indokolják.

A BYD számára is előnyös lehet a ZalaZone fejlesztése

Májusban Budapestre látogatott Vang Csuan-fu, a BYD vállalat elnök-vezérigazgatója, akit Orbán Viktor miniszterelnök a karmelita kolostorban fogadott. A látogatás több volt, mint egy protokolláris esemény, ugyanis a magyar és a kínai fél stratégiai együttműködési megállapodást írt alá, továbbá bejelentették, a szegedi gyár után Magyarországra jön a BYD európai fejlesztési központja is.

A központ helyszíne a Budafoki út 91–93. szám alatt található IP West irodaház lesz, amelyet a távol-keleti cég nemrégiben megvásárolt.

A beruházás összértéke 100 milliárd forint, amihez a kormány 20 milliárd forint támogatást nyújtott. A fejlesztési központban összesen kétezer új munkahely jön létre, aminek a 90 százalékát felsőfokú végzettségű munkavállalók fogják betölteni, akik alapvetően mérnöki végzettséggel rendelkeznek.

Valószínűleg a budapesti fejlesztési központnak köszönhető, hogy a közelmúltban a Nürburgringen végzett teszteken a BYD elektromos autója már magyar rendszámmal száguldozott. És minden bizonnyal a kínai autógyár számára is fontos, hogy lesz Magyarországon is az autói tesztelésére használható infrastruktúra, kapacitás és szakembergárda.

Az elmúlt napokban rossz hírek is érkeztek a magyarországi járműipari tesztpályát üzemeltető cégről, de ezek nem a hazai tevékenységét érintik. A ZalaZone tesztpálya fontos szereplője, az osztrák AVL története legnagyobb létszámleépítésére készül: 350 munkahelyet szüntetnek meg Grazban, ami a dolgozók 8 százalékát érinti. A cég szerint a döntés célja a versenyképesség megőrzése, miközben továbbra is az elektromobilitásba, a hidrogéntechnológiába és a fenntartható energiába fektetnek.