Az 50-es, 60-as években Magyarországon, főleg vidéken, általános közlekedési eszköz volt a kerékpár.
Nem épült úgy híd, hogy ne gondoltak volna a biciklisekre. Például a 40-es évek végén az Árpád híd építésekor készült kerékpárút is. Nem úgy mint most a Margit híd felújításánál, ahol éppen ezen spórolnak - idézi László János, a Magyar Kerékpárklub elnökét a Magyar Rádió.
Budapesten körülbelül 180 kilométer a kerékpárutak hossza, ami egyáltalán nem sok, de bármilyen furcsa, a kerékpáros klub elnöke még ezek egy jelentős részét is megszüntetné.
Mint mondta, semmilyen tekintetben nem felel meg a budapesti helyzet ma az igényeknek. Reméli, hogy változik a filozófia, ami a régi KRESZ-ben is megjelenik. Budapesten úgy fejlesztette, hogy a kerékpáros lehetőleg ne zavarja a gépjárművek közlekedését, levitték az úttestről a biciklisávot, mert akkor nem zavar ott senkit. Így születtek meg a járdára festett szörnyűségek – fogalmazott László János.
Ha a kerékpárosokon múlik, soha többé nem fog járdára kerékpárút épülni és azon lesznek, hogy a meglévők lekerüljenek a járdáról. Nagyon kevés az a kerékpáros útvonal, az a kerékpáros infrastruktúra, ami elfogadható - mondta.
László János szerint Budapesten már nem nagyon lehet új, mindentől elválasztott kerékpárutat építeni, mert egyszerűen nincs rá hely. Kerékpársávokra lenne még szükség, de nem a járdán, hanem az úttesten. Akár úgy is, hogy az autósoktól vesznek el egy sávot.
Ha a fővárosban nem is, de egyes vidéki városokban felismerték a lehetőséget, és jól kidolgozott projektekkel sikerrel pályáztak uniós forrásokra. Vannak olyan városok, például Békés vagy Szarvas, ahol egészen komoly kiterjedt kerékpáros létesítmény-hálózat van - mondta Bodor Ádám, az Európai Kerékpáros Szövetség alelnöke.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.