Andor: Igazságos a Tobin-adó

– Mekkora esélyt lát arra, hogy az Európai Bizottság terveinek megfelelően 2014-ben valóban bevezetik az EU-ban

a pénzügyi tranzakciókra kivetendő Tobin-adót, amelyhez a tagországok egyhangú beleegyezése szükséges? Több tagállam, köztük a londoni City érdekeit szem előtt tartó Nagy-Britannia ugyanis jelezte: csak akkor támogatja az adó bevezetését, ha azt nem- csak az EU-ban, hanem globális szinten vezetik be, és így elkerülhető lenne a pénzügyi cégek elvándorlása.

– Teljes mértékben támogatom a pénzügyi tranzakciós adó bevezetését. A privát pénzügyi szektor nagymértékben felelős a példátlan méretű válságért, s mivel igen nagy összegű állami támogatásban részesült, igazságos is, hogy a fiskális konszolidációhoz hozzájáruljon. Az új adó pozitívan befolyásolhatja magának a pénzügyi szektornak a működését is, így nemcsak társadalmilag igazságos, hanem gazdaságilag is hatékonyabb lesz. Ami a globális bevezetését illeti, a G20 csoport vezetőinek októberi cannes-i csúcsértekezletén az Európai Bizottság elnöke ismertetni fogja a javaslatot, és felszólít majd az adó globális bevezetésére. Magam néhány napja részt vettem a G20 foglalkoztatási minisztereinek párizsi értekezletén. Mindenki egyetértett abban, hogy a munkahelyteremtésre és többek között az ifjúsági munkanélküliség leküzdésére kell koncentrálnunk. Ha ez globális cél, akkor globális eszközökre is szükség van hozzá.

– Nem gondolja, hogy leegyszerűsítve a „fizessenek a bankok is!” üzenetként lefordítható állásponttal Brüsszel fagyossá teszi kapcsolatát az eurózóna adósságválsága miatt jelenleg amúgy is komoly kihívásokkal szembesülő

európai bankrendszerrel?

– Egész Európa kihívásokkal küzd, nem csak a bankrendszer. A gazdaság élénkítése, a szociális béke fenntartása és a költségvetési egyensúly biztosítása együtt olyan nehéz feladat, amelynek érdekében mindenkinek áldozatot kell hoznia, így a pénzügyi szektornak, illetőleg az ott dolgozóknak is. Ezt egyre több országban felismerték már, s a bizottság most közös fellépésre serkenti az összes tagállamot. A közös fellépés mellett az FTT (az adó angol elnevezésének rövidítése – a szerk.) segítségével közös nevezőre is juthatnak azok a tagországok, amelyek így vagy úgy már eddig is megterhelték új adókkal a pénzügyi szektort. A munkahelyteremtés szempontjából is jó kezdeményezés ez, hiszen szükség van arra is, hogy az adók egy részét a munkajövedelmekről más területekre terheljük át.

– A tervek szerint a 0,1, illetve 0,01 százalékos adóból befolyó évi mintegy 55 milliárd euró egy része a tagországok büdzsébevételeit gyarapítaná, míg a másik részét közvetlenül az EU költségvetésébe irányítanák. Készült már terv arra is, hogy az uniós büdzsébe kerülő összegeket konkrétan milyen célokra használná fel a bizottság?

–A következő pénzügyi keretre (2014–20) vonatkozó javaslatában a bizottság a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adót jelölte meg mint egyik saját forrást, azzal a céllal, hogy csökkenthesse a tagállami hozzájárulásokat, és így hozzájárulhasson a tagállamok költségvetési konszolidációs erőfeszítéseihez. Ebből következően az így befolyt összeg a közösségi költségvetés általános céljainak végrehajtásához fog hozzájárulni.

– Tíz EU-tagállam (Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Írország, Lengyelország, Olaszország, Nagy-Britannia és Románia) már bevezetett egyfajta pénzügyi tranzakciós adót. Ezen tagországok szabályozását miként érintené a bizottság javaslata?

– Ezeknek a tagállamoknak is összhangba kell hozniuk a jogszabályaikat a bizottsági javaslatban foglaltakkal. Ahol pedig ilyen adó még nincs, ott ezt be kell majd vezetni. A javaslatnak éppen az a célja, hogy minden tagállamban ugyanannyi legyen a minimális adókulcs és adóalap.

Brüsszel javaslata az egy tagállamnak kifizethető kohéziós támogatások korábban differenciált felső határát egységesen a GDP 2,5 százalékánál húzta meg, míg a 2007 és 2013 közötti pénzügyi keretben a hazánk számára megállapított felső támogatási határ még 3,5 százalék körül van.

A Bizottság pénteken megjelent éves pénzügyi jelentése szerint tavaly a 27 EU-tagország közül hazánk a negyedik legnagyobb arányban (3,91 százalék) jutott EU-támogatáshoz nemzeti jövedelméhez (GNI) képest.

Brüsszel javaslata az egy tagállamnak kifizethető kohéziós támogatások korábban differenciált felső határát egységesen a GDP 2,5 százalékánál húzta meg, míg a 2007 és 2013 közötti pénzügyi keretben a hazánk számára megállapított felső támogatási határ még 3,5 százalék körül van.

A Bizottság pénteken megjelent éves pénzügyi jelentése szerint tavaly a 27 EU-tagország közül hazánk a negyedik legnagyobb arányban (3,91 százalék) jutott EU-támogatáshoz nemzeti jövedelméhez (GNI) képest.-->