A technológia üzenete a COP30 résztvevőinek
November 10. és 21. között Brazíliában rendezik meg a COP30-at, az ENSZ 30. éghajlatváltozási konferenciáját. Az Amazonas torkolatánál, Belémben gyűlnek össze a világ döntéshozói, hogy felgyorsítsák erőfeszítéseiket a Párizsi Megállapodásban és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében kitűzött célok megvalósítása érdekében.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontos területe az energia-infrastruktúra átalakítása, amelynek érdekében a világ hatalmas forrásokat mozgósít. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint a tiszta energiát – megújuló forrásokat, elektromoshálózat-fejlesztést, tárolásbővítést, alacsony kibocsátású üzemanyagokat, atomenergiát, energiahatékonyságot – célzó beruházások volumene a 2023. évi 1900 milliárd dollárról 2025-re 2200 milliárd dollárra emelkedett. A fosszilis tüzelőanyagokba történő beruházások ugyanebben az időszakban kissé csökkentek, 1200 milliárd dollárról 1100 milliárd dollárra. (2016 és 2019 között a két tétel még nagyjából ugyanakkora volt.)
Az energia-infrastruktúra átalakításának megítélése ugyanakkor az elmúlt években – párhuzamosan a geopolitikai, külkereskedelmi és más problémák felerősödésével – jelentős mértékben változott. Erről tanúskodik a Siemens Infrastructure Transition Monitor 2025 című friss tanulmánya, amely immár második a sorban (az első két éve készült el), és amelynek megjelenését szándékosan időzítették a COP30 elé. A 19 ország 1400 (vállalati és politikai) döntéshozójának véleményét összesítő kiadványból ugyanis kiderül, hogy a hangsúlyok az elmúlt két évben eltolódtak. A biztonság immár az első számú prioritás: az energiaellátás rezilienciájának biztosítása – ami két éve még harmadik volt a sorban – megelőzte megújuló források, illetve az energiatárolási kapacitások bővítését is.
A globális kereskedelem szerepének csökkenésére utal, hogy a megkérdezettek 62 százaléka szerint a jövő energiarendszerei a helyi-regionális termelésre fognak épülni. Ezzel párhuzamosan erősödött a nemzeti politikába vetett bizalom: a válaszadóknak immár 63 százaléka vélekedik úgy, hogy országa hatékony dekarbonizációs stratégiával rendelkezik – 2023-ban ez az arány még csak 47 százalék volt.
Ahhoz azonban, hogy a „lokális” energiatermelés rugalmas és a zavarokkal szemben ellenálló legyen, elengedhetetlen a megújuló energiaforrások – köztük a számtalan háztartási és vállalati naperőmű – integrációja, a tárolási kapacitások bővítése és a hálózatok korszerűsítése.
A tanulmány szerint ezen a téren kulcsfontosságú a mesterséges intelligencia (MI). A megkérdezett döntéshozók háromnegyedének meggyőződése, hogy az MI erősíti az energia-infrastruktúra ellenálló képességét, és hasonlóan nagyszámú válaszadó számolt be az adatintegrációba és az intelligens technológiákba való befektetésekről. A digitalizáció és az integráció megfelelő szintje ugyanis elengedhetetlen a legmodernebb technológiák alkalmazásához, amelyek közül valóban az MI a legfontosabb: segítségével valós időben előre jelezhetők és kezelhetők a kereslet ingadozásai, a berendezések meghibásodásai és a szélsőséges időjárási események is, így hatékonyabban lehet gyorsabb és okosabb döntéseket hozni.
A hálózatok fejlesztése előtt álló legnagyobb kihívás – az elavult szabályozási környezet mellett – az, hogy a folyamatok (különösen az alacsony feszültségű hálózatokban) csak korlátozottan láthatók át, amit súlyosbít, hogy a mérőórák mögötti berendezések és eszközök, például a napelemek és az elektromos járművek száma szédületes ütemben növekszik. Ezt a komplexitást csak „alulról felfelé”, az alállomások felokosításával, majd autonóm hálózati technológiák révén lehet kezelni. Az MI, a digitális ikrek és az intelligens automatizálás segíthet abban, hogy a fizikai hálózat digitalizált, intelligens rendszerekből álló „metarendszerré” váljon.
Ezzel a tanulmányban megkérdezettek is egyetértenek: egyértelmű többségük úgy véli, hogy a megoldást az autonóm rendszerek jelentik, és több mint 60 százalékuk szerint régiójuk készen is áll ezen rendszerek bevezetésére. Hatalmas potenciál vár kiaknázásra, amihez elengedhetetlen a kormányok, a közüzemi és a technológiai szolgáltatók közötti szoros együtt gondolkodás és -működés.
Amint az a COP30 résztvevői előtt is nyilvánvaló: az éghajlatváltozás elleni küzdelemben új erőket kell mozgósítani. Egyrészt erősíteni kell a célok elérhetőségébe vetett hitet: a hivatkozott tanulmány szerint a vállalkozásoknak már csupán 37 százaléka bízik abban, hogy képes teljesíteni a 2030-ra kitűzött dekarbonizációs céljait – ez az arány 2023-ban még 44 százalék volt. Másrészt az erőfeszítéseket úgy kell összpontosítani, hogy egyúttal az energiabiztonság helyi kívánalmainak is érvényt szerezzenek. A tanulmány legfontosabb üzenete, hogy a digitális innováció, az intelligens hálózatok mindkét feladványra megoldást kínálnak.
