Félig máris teljesült az ígéret

Sem a költségvetés, sem a magánszemélyek és vállalkozások részére nem lesz átütő erejű az a törvénymódosítás, amelyet Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) múlt heti fórumán helyezett kilátásba az örökösödési illeték kapcsán.

A VOSZ ezen a rendezvényen mutatta be az áprilisi választásokon a már-már biztosnak tűnő győzelem esélyével induló pártszövetség vezetőjének hatpontos javaslatcsomagját. Ezek között szerepelt az is, hogy az eurót mindaddig nem szabad bevezetni, amíg hazánk el nem éri az EU fejlettségének 80 százalékát. Erre a Fidesz elnöke nem tudott kezet adni Demján Sándornak, a VOSZ ügyvezető elnökének, helyette az örökösödési illeték megszüntetését helyezte kilátásba. A kérés eredetileg az üzletrészek év eleje óta illetékkel sújtott öröklésére vonatkozott, Orbán azonban ígéretet tett arra, hogy ez a közteher általában is megszűnik az egyenes ági rokonok esetében.

Ez azonban félig-meddig ma is így van. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) kezdeményezésére, majd a többi országgyűlési párt egyetértésével 2009 eleje óta fejenkénti húszmillió forintos értékhatárig az egyenes ági utódok mentesülnek az örökösödési illeték befizetése alól. A törvény nem tesz különbséget a között, hogy a vagyon ingóságok, ingatlanok vagy netán üzletrészek formájában ölt-e testet. Így elméletileg már több mint egy éve lehetőség van a családi vállalkozások illetékmentes továbbörökítésére is.

Elméletileg. A húszmillió forintos értékhatár ugyanis – lévén az értéket a mérleg szerinti saját tőke alapján kell meghatározni – sokszor alacsonynak bizonyulhat. Ennél azonban nagyobb baj, hogy a törvény szerint a húszmillió forintos „kvótában” először az ingatlanokat kell figyelembe venni. Ha tehát ilyen is szerepel az örökül hagyott vagyontárgyak között, akkor az ingóságokra és az üzletrészekre már jóval alacsonyabb keret marad, ha egyáltalán marad. Egy szigorításnak hála pedig 2010-től az illetékfizetési kötelezettség – alapesetben – már a korlátolt felelősségű társaságok esetében is fennáll.

Az érem másik oldala, hogy a kisvállalkozások hagyatékozására külön szabályok is vonatkoznak. Ezek szerint – bizonyos feltételek, többek között a vállalkozások továbbműködtetése esetén – a házastársnál az illetékalapnak csupán a felét, más örökösnél pedig annak háromnegyedét kell figyelembe venni. Igaz, a csökkentés az első esetben maximum 5 millió, a másodikban pedig maximum 2,5 millió forint lehet.

Mindezeket figyelembe véve leszögezhető: az örökösödési illeték megszüntetése minden egyenes ági hagyatékozás esetén talán nem is a jelenlegi köztehermérték csökkenne jelentősen, hanem jóval egyszerűbbé válna a rendszer.

Főleg, hogy a családok gyakran folyamodnak különböző taktikákhoz az illetékteher minimalizálása érdekében. Míg az öröklési illeték lakástulajdon esetén 35 millió forintig 6, a fölött pedig 11 százalék, a vagyonszerzési illeték 2010-től csupán 4, lakástulajdon megszerzése esetén pedig 4 millió forintig csak 2 százalék. A finoman szólva is összetett szabályozásra jellemző, hogy az ajándékozási illeték is különbözik az öröklésitől. VG

A vállalkozások pedig a szigorítás dacára is 2010 első hónapjában csupán 20,5 millió forintnyi öröklési illetéket fizettek be. Ebben pedig – az adóhatósági adatok logikája miatt – benne van a gépjármű-ajándékozási illeték is. KR

A vállalkozások pedig a szigorítás dacára is 2010 első hónapjában csupán 20,5 millió forintnyi öröklési illetéket fizettek be. Ebben pedig – az adóhatósági adatok logikája miatt – benne van a gépjármű-ajándékozási illeték is. KR-->