BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lázár enyhítve szigorít

Öt évre visszamenőleg vetne ki különadót a Fidesz

„A bölcsek köve nincs a birtokunkban” – ismerte be Lázár János. A Fidesz frakcióvezetője tegnap a parlamentben és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács ülésén is elárulta az alkotmányellenes különadóval kapcsolatos módosító javaslatait. Újdonság, hogy az eredetileg 2010. január 1-jéig visszamenőleg kivetni kívánt különadót az új változat szerint immár a 2005. január 1-je után kifizetett juttatások után kellene megfizetni azoknak, akik állami vagy önkormányzati szervtől, vállalattól végkielégítést kaptak. Ehhez az alkotmányt is módosítani kell; az erről szóló javaslatot is elfogadta tegnap az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége. Eszerint az állami cégek részéről juttatott jövedelmek esetében az adott adóévet megelőző ötödik adóévtől kezdődően a törvény a jövedelem mértékét el nem érő kötelezettséget állapíthat meg. Indoklás: adóügyekben öt év az elévülési idő, és ha a különadót adónak tekintik, akkor ötéves elévüléssel érdemes számolni.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének számításait elfogadva a kormány is azt javasolja, hogy a nyugdíjba vonulókra ne vonatkozzon a 98 százalékos különadó, a 2 milliós összeghatárt pedig a nem vezető munkavállalók esetében emeljék fel 3,5 millió forintra. A juttatások 3,5 millió forint alatti részébe nem számítana bele a szabadságmegváltás sem. A nyugdíjba vonuló közalkalmazottakra-köztisztviselőkre sem vonatkozik a külön-adótörvény, amelyről az eredeti tervekkel ellentétben csak a jövő hét kedden vagy szerdán lesz zárószavazás.

„Lehet, hogy nekem kell majd a legtöbbet fizetnem” – mondta az alkotmányügyi bizottság ülésén Lázár János, aki kétszer is kapott szabadságmegváltást a hódmezővásárhelyi önkormányzattól. Kiemelte: azt a pénzt jótékony célra fordította, de most majd különadót is fizetnie kell utána. Az állami és önkormányzati vezetőkre, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetőire ugyanis az eredeti tervezet szerinti 2 millió forinttól számítanák a közterhet, és ebben a körben a szabadságmegváltás is adóköteles lenne. A kormány nevében az eddig hallgató Navracsics Tibor reagált röviden Lázár szavaira. Az igazságügyi miniszter szerint a Fidesz frakcióvezetője megfelelő, jogállami megoldást talált.

Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának képviselői az új szabályokat is elfogadhatatlannak nevezték. Sérelmezik például, hogy a szabadságmegváltás mellett a felmentési időre járó juttatások sem kerültek ki a 98 százalékos különadó hatálya alól. Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének a főtitkára a munkavállalói oldal álláspontját ismertetve leszögezte: elutasítják az öt évre visszamenőleges hatályt. Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának vezetője pedig azt hangsúlyozta, a bejelentett változások nem oldják meg az alkotmányossági problémát, az összeghatár pedig megbélyegző. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete alapvetően elégedett a különadó módosító javaslataival, mert a tanárok megmenekültek a tehertől, de az adót annak visszamenőleges hatálya miatt alkotmányosan aggályosnak tartják.

Emlékezetes: az Alkotmánybíróság egyik legfontosabb kifogása az volt, hogy a különadó azokat a közszolgákat is érintette, akik több évtizedes munkaviszony után távoznak. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pedig az OÉT ülésén árulta el a félelmeit: ha a 98 százalékos adó alkotmányellenes, akkor a bankadót és a válságadókat is alkotmányellenesnek nyilváníthatják, ez boríthatná a költségvetést.

Másképp változna az Ab jogköre

Csak akkor dönthet költségvetési és adójogszabályokról az Alkotmánybíróság (AB), ha a törvény érinti az alkotmányban szereplő egyes alapjogok valamelyi-két – ez a lényege annak a módosító javaslatnak, amelyet tegnap nyújtott be az AB jogkörét korlátozó javaslatához Lázár János. Ilyenek az élethez, az emberi méltósághoz, a személyes adatok védelméhez való jogok. Kimaradt tehát a tulajdonhoz való jog, így az AB nem vizsgálhatná a magánnyugdíjpénztári járulékok elvonásáról szóló törvényt.

Lázár azt javasolta, hogy ne kössék össze a népszavazási tiltott kérdésekkel az AB jogkörét. Az eredeti előterjesztés szerint a testület nem ítélkezhetett volna olyan kérdésekben, amelyekről népszavazást sem lehet tartani.



Lázár azt javasolta, hogy ne kössék össze a népszavazási tiltott kérdésekkel az AB jogkörét. Az eredeti előterjesztés szerint a testület nem ítélkezhetett volna olyan kérdésekben, amelyekről népszavazást sem lehet tartani. Nincs döntés Sem a gázárról, sem a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának részleteiről nem született döntés a kormány vasárnap késő estébe nyúlt ülésén – közölte Nagy Anna. A kormányszóvivő ugyanakkor leszögezte: az biztos, hogy jövőre életbe lép a nők nyugdíjba vonulását érintő szabályozás, csak a részletekről nem született még döntés.-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.