Szerencsétlen emelés
Semmilyen részletet nem tud még a hazai szerencsejáték-szakma az Orbán Viktor által kedden – több más intézkedéssel együtt – bejelentett 50 százalékos játékadó-emelésről – nyilatkozták lapunknak a piaci szereplők. A jelenlegi szabályozás szerint más és más az adó mértéke és alapja a Szerencsejáték Zrt. egyes játékainál, és külön tételes játékadó vonatkozik a nyerőgépekre is.
„A Szerencsejáték Zrt. eddig nem kapott tájékoztatást arról, hogy az ágazaton belül kiket érinthet a változás és milyen formában. Így a tervről, illetve annak esetleges hatásairól egyelőre nem tudunk érdemben nyilatkozni” – közölte lapunkkal Tulik Ágnes, a társaság kommunikációs igazgatóhelyettese, egyben szóvivője. Az állami cég tájékoztatása szerint jelenleg több a szerencsejáték-forgalmat közvetlenül terhelő adónemet és díjat fizetnek be, így a játéknemenként eltérő mértékű játékadót (lásd táblázat), a nyeremények utáni általában 16 százalékos jövedelemadót (a bukmékeri fogadások és a sorsjegyeredmények adómentesek), emellett a teljes szerencsejáték-bevétel után iparűzési adót és innovációs járulékot.
Mint az a cég korábbi tájékoztatásából kiderült, tavaly 29,3 milliárd forintot fizettek be a központi költségvetésbe játékadó címén. Amennyiben az adóemelés valóban vonatkozik a Szerencsejáték Zrt.-re is, ahogyan azt szakmai berkekben rebesgetik, és az összes játéktípusukat ugyanilyen arányban érintené, akkor 2012-ben – változatlan játékbevétel mellett – közel 45 milliárd forintra nőne a cég befizetési kötelezettsége. Egy ekkora, 15 milliárd forintos többletteher pedig nagy valószínűséggel veszteségessé tenné a tavaly 170 milliárd forintos árbevétel mellett 6 milliárd forint nyereséget termelő állami monopóliumot. A veszteséget pedig végső soron a tulajdonos államnak kellene majd kipótolnia.
A nyerőgép-üzemeltetőket tömörítő szakmai szervezet sem tudott több konkrétummal szolgálni a játékadó-emelés részleteiről. „A kormány sajtótájékoztatójából nem derült ki egyértelműen, hogy mely játékadókat kívánják megemelni 50 százalékkal. Amennyiben a pénznyerő automatákat érintő, gépenkénti havi 100 ezer forintos tételes adóra is vonatkozik ez az emelés, az nemcsak az államhoz befolyó játékadó-bevétel csökkenését, hanem munkahelyek megszűnését eredményezné” – mondta lapunknak Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke. Közlése szerint tagjaik jelentős része már jelezte, hogy gépparkjának és alkalmazottainak számát csökkentenie kell, mert csak a költségeik faragásával tudnák kompenzálni a többletterhet. Becsléseik szerint egy ilyen mértékű adóemelés esetén néhány hónap alatt a játékhelyek több mint 40 százaléka megszűnik, így utánuk nem fizetnek majd adót, emiatt jelentős adókieséssel szembesül majd az állam a remélt bevételtöbblet helyett. Tavaly egyébként 34 milliárd forintot fizetett be játékadó formájában az ágazat.
A szövetség elnöke szerint az adóemelés helyett más módokon juthatna többletbevételhez a kormány a szerencsejáték-ágazattól. Úgy véli, hogy megoldás lehetne, ha a pénznyerő automaták piacán a tételes játékadóról a százalékos adózásra térnének át, ezzel ugyanis a jelenlegi adózási rendszer igazságosabbá válna, és a nagyobb forgalmú játékhelyekről azonnal több adó folyna be az adóhatósághoz. A szakma szerint azonban a szerencsejáték-piac internetes ágazatának szabályozásával juthatna szinte azonnal tízmilliárdos nagyságrendű többletbevételhez a költségvetés.
Terjedhet a feketézés
„Az adóprés nem tesz jót a hazai szerencsejáték-iparnak és szerencsejáték-kultúrának, mert valószínűsíthetően a feketeüzemeltetés irányába tereli az ágazatot” – mondta lapunknak Ottományi Anna, az Alapítvány a Felszabadult, Tiszta Játékért civilszervezet elnöke. Úgy véli, hogy emiatt a várt többletbevételt sem feltétlenül generálja majd az adóemelés. Az alapítvány egyébként azt szeretné elérni, hogy a készülő szerencsejáték-törvény által egy olyan játékosalapot hozzanak létre, amely a szerencsejáték-függőséghez kapcsolódó prevenciós munkát szolgálná.
