Semmilyen részletet nem tud még a hazai szerencsejáték-szakma az Orbán Viktor által kedden – több más intézkedéssel együtt – bejelentett 50 százalékos játékadó-emelésről – nyilatkozták lapunknak a piaci szereplők. A jelenlegi szabályozás szerint más és más az adó mértéke és alapja a Szerencsejáték Zrt. egyes játékainál, és külön tételes játékadó vonatkozik a nyerőgépekre is.
„A Szerencsejáték Zrt. eddig nem kapott tájékoztatást arról, hogy az ágazaton belül kiket érinthet a változás és milyen formában. Így a tervről, illetve annak esetleges hatásairól egyelőre nem tudunk érdemben nyilatkozni” – közölte lapunkkal Tulik Ágnes, a társaság kommunikációs igazgatóhelyettese, egyben szóvivője. Az állami cég tájékoztatása szerint jelenleg több a szerencsejáték-forgalmat közvetlenül terhelő adónemet és díjat fizetnek be, így a játéknemenként eltérő mértékű játékadót (lásd táblázat), a nyeremények utáni általában 16 százalékos jövedelemadót (a bukmékeri fogadások és a sorsjegyeredmények adómentesek), emellett a teljes szerencsejáték-bevétel után iparűzési adót és innovációs járulékot.
Mint az a cég korábbi tájékoztatásából kiderült, tavaly 29,3 milliárd forintot fizettek be a központi költségvetésbe játékadó címén. Amennyiben az adóemelés valóban vonatkozik a Szerencsejáték Zrt.-re is, ahogyan azt szakmai berkekben rebesgetik, és az összes játéktípusukat ugyanilyen arányban érintené, akkor 2012-ben – változatlan játékbevétel mellett – közel 45 milliárd forintra nőne a cég befizetési kötelezettsége. Egy ekkora, 15 milliárd forintos többletteher pedig nagy valószínűséggel veszteségessé tenné a tavaly 170 milliárd forintos árbevétel mellett 6 milliárd forint nyereséget termelő állami monopóliumot. A veszteséget pedig végső soron a tulajdonos államnak kellene majd kipótolnia.
A nyerőgép-üzemeltetőket tömörítő szakmai szervezet sem tudott több konkrétummal szolgálni a játékadó-emelés részleteiről. „A kormány sajtótájékoztatójából nem derült ki egyértelműen, hogy mely játékadókat kívánják megemelni 50 százalékkal. Amennyiben a pénznyerő automatákat érintő, gépenkénti havi 100 ezer forintos tételes adóra is vonatkozik ez az emelés, az nemcsak az államhoz befolyó játékadó-bevétel csökkenését, hanem munkahelyek megszűnését eredményezné” – mondta lapunknak Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke. Közlése szerint tagjaik jelentős része már jelezte, hogy gépparkjának és alkalmazottainak számát csökkentenie kell, mert csak a költségeik faragásával tudnák kompenzálni a többletterhet. Becsléseik szerint egy ilyen mértékű adóemelés esetén néhány hónap alatt a játékhelyek több mint 40 százaléka megszűnik, így utánuk nem fizetnek majd adót, emiatt jelentős adókieséssel szembesül majd az állam a remélt bevételtöbblet helyett. Tavaly egyébként 34 milliárd forintot fizetett be játékadó formájában az ágazat.
A szövetség elnöke szerint az adóemelés helyett más módokon juthatna többletbevételhez a kormány a szerencsejáték-ágazattól. Úgy véli, hogy megoldás lehetne, ha a pénznyerő automaták piacán a tételes játékadóról a százalékos adózásra térnének át, ezzel ugyanis a jelenlegi adózási rendszer igazságosabbá válna, és a nagyobb forgalmú játékhelyekről azonnal több adó folyna be az adóhatósághoz. A szakma szerint azonban a szerencsejáték-piac internetes ágazatának szabályozásával juthatna szinte azonnal tízmilliárdos nagyságrendű többletbevételhez a költségvetés.
Terjedhet a feketézés
„Az adóprés nem tesz jót a hazai szerencsejáték-iparnak és szerencsejáték-kultúrának, mert valószínűsíthetően a feketeüzemeltetés irányába tereli az ágazatot” – mondta lapunknak Ottományi Anna, az Alapítvány a Felszabadult, Tiszta Játékért civilszervezet elnöke. Úgy véli, hogy emiatt a várt többletbevételt sem feltétlenül generálja majd az adóemelés. Az alapítvány egyébként azt szeretné elérni, hogy a készülő szerencsejáték-törvény által egy olyan játékosalapot hozzanak létre, amely a szerencsejáték-függőséghez kapcsolódó prevenciós munkát szolgálná.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.